30895

A közösségi oldalak segítségével életre kelhetnek a múzeumok termei, az intézmények és a látogatók közötti távolság pedig pillanatok alatt eltűnik. Persze csak akkor, ha a múzeum megtalálja a helyét a közösségi oldalak világában, és kihasználja a felületek előnyeit. Mutatjuk a legjobbakat, jön a Louvre és a Ludwig Múzeum, sokat lehet tanulni tőlük.

A Louvre közösségi menedzsere, Niko Melissano szerint a közösségi média a hab a tortán egy múzeum kommunikációjában. Egyáltalán nem túloz ezzel, hiszen a közösségi média nem fizikai értelemben nyitja meg a múzeum kapuit a látogatók előtt, hanem záróra után is eljut hozzájuk, és eltünteti az intézményi keretek klasszikus távolságait. Két olyan hely közösségi tevékenységén keresztül mutatjuk meg, hogyan tudja ügyesen kezelni egy múzeum ezeket a csatornákat, melyek példaként szolgálhatnak bárkinek. A szó Louvre-é és a Ludwig Múzeumé.Louvre

Facebook, Twitter, Instagram, Pinterest, YouTube, Flickr, DailyMotion, Google Plus

A Louvre az egyik legismertebb múzeum nem csak a világon, de a közösségi médiában is. Elsőre talán elgondolkodik az ember, hogy ugyan mi szüksége egy ilyen helynek a közösségi oldalakra azon felül, hogy megtalálhatóak legyenek az elérhetőségei vagy a nyitva tartás, de Niko Melissanonak erre remek válasza van. A szakember szerint ugyanis a Louvre évek alatt felépített hatalmas közösségi bázisa az, amivel igazán közel tudnak jutni az emberekhez. Melissano szerint a közösségi felületek be tudják vinni a múzeumot a felhasználók életébe, legyenek bárhol a világon, és egy olyan oldalát tudják megmutatni nekik, amit csak azok láthatnak, akik ott dolgoznak. Ettől kel életre az intézmény.

Persze ahhoz, hogy a kívánt hatás meglegyen, rengeteg munka szükséges. Sok márka vagy cég csak egy-két oldalt használ, ehhez képest a Louvre közösségi csapata azzal is teljesen tisztában van, melyiket, hogyan kell kiaknázni.A Facebook oldal 1,1 milliós rajongótábora minden szükséges információhoz hozzájuthat a felületen, miközben megmutatják nekik azt is, hogyan zajlanak például egyes felújítási munkálatok. A Timeline mérföldköveivel profin jelzik a fontos eseményeket, a posztok pedig nem puszta információszórásra szolgálnak, hanem valódi beszélgetések indítására.

A Twitteren a múzeum időben szól, ha egy tárlat hamarosan zár, és már azon sem lepődünk meg, hogy a Pinteresten ritka műtárgyak sorakoznak a táblákon, az Instagramon pedig Mona Lisa virít a profilképen, és méregdrága festmények bújnak meg a filterek mögött.

Így csinálja egy klasszikus sztármúzeum, de most lássuk, hogyan megy ez ugyanilyen jól a budapesti Ludwig Múzeumban, csak kicsiben.

Ludwig Múzeum

Facebook, Twitter, Instagram, Flickr, YouTube, Pinterest

Egy gyors közösségi körkép után az ember rájön, hogy ugyan a magyar múzeumok is próbálkoznak, de közösségi jelenlétük leginkább a Facebookra és a Twitterre korlátozódik. Előbbin hozzák a kötelezőt és linkeket, olykor pedig szórólapszerű képeket posztolnak (tisztelet a kivételnek), a Twitter fiókot pedig egyszerűen összekötik a Facebook oldallal. Ugyanakkor a hangnemet is nehezen találják, a Műcsarnok például különösen kellemetlenül szól rá a lájkolókra „Holnap!”, „Ma!” felkiáltásokkal, hogy ugyan figyeljenek már oda. Így azért valljuk be, nehéz olyan sikeressé válni, mint a Louvre, ezért üdítő olyan megoldással találkozni itthon, mint a Ludwig Múzeum oldalkezelése.A Ludwig  facebookos oldalkezelését nem véletlenül díjazták tavaly a Social Media Best Practice-en, valóban példaértékű, 47 ezer rajongójával pedig a legerősebb a hazai múzeumok között az oldalon. Ez a múzeum közösségi jelenlétének a központja, és egyszerre profi, ugyanakkor emberközeli. Mucsi Márton, a Ludwig közösségi médiáért felelős munkatársa törekszik arra, hogy a felületek megszólítsák a felhasználókat és bevonják őket az itteni beszélgetésekbe. Nem kell, hogy a múzeum egy érinthetetlen, távoli valami legyen. Ehhez a célkitűzéshez igazodik az összes közösségi felület. Néha kicsit provokálnak, olykor hirdetnek vagy éppen egyszerű játékokat indítanak, de a LUMU soha nem lesz unalmas.A Facebook mellett a magyar intézmények között egyedülálló módon fenntart a múzeum aktív Twitter csatornát, önálló posztokkal, ugyanakkor az Instagramra is folyamatosan mennek fel az újabb és újabb fotók, a Flickr is teli van, de videókat is érdemes vadászni a YouTube-on. Ami pedig külön érdekesség, hogy Pinterest fiókot is indított a Ludwig, akár a Louvre. A közösségi felületetekkel kezdetben az volt a cél, hogy megismerttessék a múzeumot a közönséggel, ma már ez láthatóan átalakult, és a közösségi tevékenységet személyes töbletet ad a múzeum intézményének.

Mindkét múzeum megpróbálja minden felületen szórakoztatni a felhasználókat, le szeretnék kötni a figyelmüket, és be akarják vonni őket a társalgásba. Ők már jól csinálják, és az adminok példát vehetnek róluk főleg abban, milyen jól megtalálták azt, hogyan szóljanak az emberekhez, miközben múltjukhoz is hűek maradnak.

Forrás: SocialDaily

2013. november 26. 15:24 | Digitális írástudás, eKultúra