A tankönyvek mellett egyénileg vagy csapatmunkában szerkesztett digitális jegyzetek, magolás helyett virtuális felfedezőút, frusztráció helyett pedig befogadó, a hátrányokat az okoseszközök segítségével ledolgozó oktatás. Ezek a galgamácsai digitalizációs kísérlet legfontosabb eredményei.
A galgamácsai Fekete István Általános Iskolában egy kicsit máshogy kezdődik a nap, mint az ország többi sulijában. Néhány felsős osztályban ugyanis nemcsak hetesek vannak, hanem „töltésfelelősök” is: az ő dolguk az, hogy reggelente, mielőtt a csengő megszólalna, levegyék a töltőről az osztály táblagépeit, amelyeket a tanórák végével aztán ugyancsak ők töltenek fel újra. A körzeti iskolában a táblagépek immár évek óta szerves részei a tanóráknak. Egy néhány éve futó, a Microsoft Magyarország szakmai támogatásával életre hívott kísérletben a gyerekek iskolai, de személyes használatra kapták meg az ASUS Transformer táblagépeket.
Cselekvésen és felfedezésen alapuló oktatás
„Ők is értik, hogy ezek taneszközök. Arra persze van lehetőség, hogy a szünetekben játszanak rajtuk, de az erőszakot közvetítő, gyakran addiktív játékok helyett csak a logikai és képességfejlesztő alkalmazások közül választhatnak. Például a táblajátékok közül, amelyek oktatása amúgy is része annak az oktatási módszernek, amelyet mi követünk…”, utal Kovács Zsolt iskolaigazgató arra, hogy a galgamácsai intézmény a Komplex Instrukciós Program (KIP) elvei és gyakorlata szerint működik. A módszer lényegét jól ragadja meg az iskola jelmondata, amely az intézmény honlapján köszönti a látogatót: „Mindenki jó valamiben!” A KIP ugyanis olyan tanítási módszer, amely a csoportmunkában rejlő erényekkel igyekszik ellensúlyozni a tanulók közötti tudás- vagy kifejezőkészségbeli különbségeket. Nem véletlen, hogy az infokommunikációs óriáscég magyar leányvállalata szövetségest látott a galgamácsai iskolában, a Microsoft oktatással kapcsolatos filozófiája ugyanis akár a KIP-es iskolák hitvallása is lehetne: a kapott szöveg magolása helyett valami önállónak, eredetinek a létrehozása, „diktálás” helyett a közös cselekvésen és felfedezésen alapuló oktatás, a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek magukra hagyása helyett pedig az oktatás akadálymentesítése, méghozzá a technológia és az okoseszközök segítségével.
A kísérleti tanév előtt két síkon zajlott a galgamácsai iskola „digitalizációja”: részint a suli számítógépes hálózatát tették alkalmassá az új eszközök fogadására, részint pedig – a Microsoft Innovatív Pedagógus Programjakeretében – maguk, az oktatók kaptak szakmai támogatást ahhoz, hogy felfedezhessék az új eszközökben, illetve a windows-os környezetben rejlő lehetőségeket.
Életre kelt tankönyvek
A valódi áttörést ugyanakkor a OneNote használata hozta. Az osztályjegyzetfüzetként használt OneNote ugyanis idővel az egyes osztályok, sőt, az egyes gyerekek testre szabott okostankönyvévé vált – méghozzá jóformán az összes tantárgy vonatkozásában. A népszerű jegyzetfüzet-alkalmazás segítségével a különböző tantárgyak külön szakaszokat, az egyes témák saját jegyzetlapokat, a csoportos vagy egyéni feladatok pedig önálló bekezdéseket kaptak. Így a hivatalos tankönyvvel párhuzamosan, sok esetben azt „életre keltve” kezdett megszületni és gyarapodni egy alternatív tankönyv, amely minden diák gépében egy kicsit más volt, mégis ugyanazt a tudást rendszerezte, csak éppen az egyedi igényeknek megfelelően.
Verselemzés táblagépen
A galgamácsai iskolában mindennapos dolog az, hogy a hetedikesek ilyen, vagy ehhez hasonló feladatot kapnak magyar órán: „Olvassátok el Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram című versét! A vers szövegét keressétek meg az interneten! Emeljétek ki a színessel azokat a szavakat, amelyeket fontosnak éreztek! Dolgozzatok OneNote-ban, PowerPointban, vagy Wordben!” Az iskola igazgatója elmondta: azáltal, hogy a gyerekek nemcsak a tankönyvi képanyagon keresztül, hanem a saját maguk által felkutatott, valamint a többiekkel is megosztott és megvitatott illusztrációk segítségével sajátíthatják el az aktuális tananyagot, sokkal hatékonyabbá és eredményesebbé vált a tanulás folyamata. Ráadásul ez a megközelítési mód azokat a gyerekeket is motiválni tudja, akiknél a hagyományos tanítási módszerek hatástalannak bizonyultak.
Az iskola vezetője épp ezért ebben látja a jövőt. Olyan digitalizált tantermekről álmodik, ahol a gyerekek okosgépekkel felszerelt padokba ülhetnek, a tankönyvek helyett pedig interaktív, a diákok egyéni és csoportos munkája révén megszerkesztett, digitális tananyagból tanulhatnak. Kovács Zsolt az Okosportált ezért is tartja ígéretes kezdeményezésnek. „Ha ezeket a jegyzeteket nézzük, akkor olyan, mintha nekünk, Galgamácsán már saját kis okosportálunk lenne. Digitális tankönyvek, méghozzá a gyerekek egyéni igényeire szabva, hogy mindannyiukból a legtöbbet hozhassuk ki. És nem erről kell szólnia a 21. századi oktatásnak?”
Forrás: HVG
Fotó: © Microsoft
