Április 24-én, csütörtökön, délután az április 23-ai Szent György-napi, a Könyv és a Szerzői Jog Világnapja, valamint az április 26-ai, 2000 óta az UNESCO javaslatára a Szellemi Tulajdon Világnapjajegyében, a nagyon szép régi katalán szokást felelevenítve, könyv és virág kölcsönös ajándékozásának gesztusával dr. Navracsics Tibor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát is felügyelő közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes nyitja meg ünnepélyes keretek között az immáron XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, dr. Bendzsel Miklós, az SZTNH elnökének társaságában.
Hazánk, s a könyvszakma részéről a könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a legelsők között csatlakozott az alkotómunkát és az olvasás fontosságát elismerő világnaphoz, az 1995-ös, II. könyvfesztivált e világnap jelentőségét hangsúlyozva Göncz Árpád köztársasági elnök úr nyitotta meg.
Ugyanezen évtől kezdve honosítottuk meg rendezvényünkön, hogy könyvkultúrájukra méltán büszke országokat hívunk meg díszvendégként, reprezentatív kiállítói helyet, s kultúrájuknak, kortárs irodalmuknak bemutatkozási lehetőséget kínálunk. Az elmúlt két évtized alatt Budapesten köszönthettük Európa, a tengerentúl és a Távol-Kelet könyvkiadásának színe-javát. Csupán emlékeztetőül: a magyar irodalom nemzetközi megismertetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett német kultúra bemutatkozását a német köztársasági elnök harangozta be, a pekingi Olimpia évében Kína Budapestet választotta díszvendég-bemutatkozására. Az európai könyvvásárok sorában mi voltunk az elsők, s máig is egyedülállók abban, hogy az Európai Unió velünk együtt mind a 27 tagországát nagyszabású gála keretében mutathattuk be könyvfesztiválunkon, 2011-ben minden tagországból meghívtunk egy-egy jeles alkotót, s mindegyikőjüket friss, erre az alkalomra időzített magyar nyelvű kötete várta. Ezek a díszvendégségek természetesen elsősorban azt a célt szolgálják, hogy elősegítsük a partnerország kultúrájának, irodalmának jobb megismerését, s egyúttal – a kölcsönösség reményében – a magyar könyvkiadás, a magyar irodalom is hangsúlyosan mutatkozhasson be a nemzetközi könyvvásárok színpadán. Ennek is köszönhető, hogy térségünkből Magyarország volt az első, amelyik díszvendég-bemutatkozási lehetőséget kapott 1999-ben a világ legjelentősebb könyvvásárán, Frankfurtban, miként az is, hogy a kortárs magyar irodalom legjobbjai ismertté és elismertté válhattak először német nyelvterületen, majd szerte a világon, s száz évnyi reménykedés után 2002-ben magyar írónak, Kertész Imrének ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat.
Az előkészületeket ismerve az idei díszvendégség az egyik legnagyobb szabású kulturális bemutatkozás lesz: Törökország hatalmas, 150 m2 alapterületű, reprezentatív standot állít, 12 jeles író jön Budapestre – Ýskender Pala, Beţir Ayvazođlu, Gül Ýrepođlu, Solmaz Kamuran, Muhsine Heliođlu Yavuz, Mavisel Yener, Tarýk Demirkan, Oya Uysal, Furkan Çalýţkan, Erhan Afyoncu és Iţýk Öđütçü – akik számos író-olvasó találkozón magyarországi kiadójukkal, fordítóikkal, író-barátaikkal közösen lépnek fel, találkoznak a török kultúra iránt érdeklődőkkel. A török díszvendégséget Ömer Çelik török kulturális és turisztikai miniszter vezeti be.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Budapest főpolgármesterével, a Főváros támogatásával húsz esztendeje alapította meg a Budapest Nagydíjat, amely azóta a Magyarországon külföldi írónak adható legrangosabb elismeréssé vált, mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy világirodalmi rangú alkotók vették át. Az idei díszvendég-író a napjaink északi irodalmának nemzetközileg egyik legismertebb fiatal alkotója, a finn Sofi Oksanen. Hagyományaink szerint a vele folytatott egy órás pódiumbeszélgetés után Budapest főpolgármesterétől, Tarlós Istvántól és az MKKE elnökétől, Kocsis András Sándortól veszi majd át a nyitónapon a Budapest Nagydíjat.
Az idei könyvfesztivál kiemelkedő jelentőségű eseményének tekintjük, hogy emlékstand állításával, s számos programmal emlékezünk a Holokauszt 70. évfordulójára, s egyúttal Izrael és Magyarország diplomáciai kapcsolatai újrafelvételének negyedszázados jubileumára is. Az emlékstandon kiállítjuk a Holokausztról szóló, magyarul megjelent régi, valamint az elmúlt években, s természetesen a mostani jubileumra kiadott Holokauszt-témájú könyveket éppúgy, mint az izraeli Jad Vasem Múzeum vonatkozó könyvanyagát. Az emlékstand egy különleges tárlatnak is helyet ad, dokumentumokkal, fényképekkel, könyvekkel idézzük meg az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) hősies ember- és értékmentő tevékenységét a magyarországi vészkorszak idején. A kiállítást Harsányi László, a Páva utcai Holokauszt Múzeum volt igazgatójának kutatásai alapján állítjuk össze.
A könyvfesztiválon jelentős hangsúlyt kap, hogy idén ünnepeljük hazánk EU-s csatlakozásának tíz éves évfordulóját, s az Unió budapesti hivatalos intézménye, az ugyancsak a Millenáris Parkban található Európa Pont munkatársaival együttműködve a könyvfesztiválra látogató külföldi írók részvételével európai írótalálkozó lesz, olyan témákban, mint Európa 100 éve, 25 év vasfüggöny nélkül, egyéni és kollektív válaszutak és életstratégiák a kibővült Európában.
Idén is folytatjuk az Unió egyik legszélesebb körű kulturális összefogásával megvalósuló rendezvényünket, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A Budapesten akkreditált diplomáciai testületek, kulturális intézetek együttműködésével Egyesülésünk tizennegyedszer látja vendégül a kontinens legtehetségesebb pályakezdő prózaíróit. Karádi Éva, a Lettre főszerkesztő asszonyának szervezésében eddig több mint 200 fiatal először nálunk mutatkozhatott be nemzetközi porondon, s közülük sokan mára országuk meghatározó íróivá váltak. Ami még ennél is fontosabb, a Budapesten debütálók nagy részének több kötete is megjelent már a többi európai ország könyvkiadásában. Ha csak a magyar szereplőket nézzük, már az is elég bizonyíték arra, hogy e rendezvény is milyen sokat segíthet egy sikeres írói pálya elindításában. Hazánkat az elmúlt években többek között olyan szerzők képviselték, mint Grecsó Krisztián, Dragomán György, Szvoren Edina vagy Horváth Viktor, utóbbi két esztendeje az Európai Irodalmi Díjat is kiérdemelte. Magyarországot idén Hidas Judit képviseli.
A második évtizedébe lépő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál méltán használhatja a nemzetközi jelzőt: Ausztriától Japánon át Törökországig 33 ország képviselteti magát, s a már említett díszvendég Sofi Oksanennel együtt 64 jeles külföldi alkotó jön Budapestre, s többségüket magyar nyelvű kötet, sőt kötetek várják. Hogy csak néhányukat, a legismertebbeket említsük: a magyar könyvbarátok találkozhatnak a török Elif Safakkal és Ýskender Palával, a román Norman Maneaval és Matei Floriannal, a magyar származású, Amerikában élő Charles Gatival, az ugyancsak Amerikából érkező Anne Applebaummal, a norvég Jřrgen Lorentzennel és még hosszan sorolhatnánk a neveket.
Bármennyire büszkék is vagyunk rendezvényünk nemzetközi rangjára, a könyvfesztivál természetesen a magyar könyvkiadás bemutatkozásának legfontosabb terepe is, amit mi sem jellemez jobban, mint az, hogy könyvkultúránk minden tematikai ágazatából több száz újdonságot, általában a legjelentősebb vállalkozásaikat az áprilisi bemutatkozásra időzítik a magyar kiadók. Az Ünnepi Könyvhéttől átörökölt hagyomány, fogalmazhatunk úgy is, hungarikum, hogy a könyvfesztiválon is az egyik legkedvesebb program az író és olvasója személyes találkozása, az új és régi könyvek ajánlása, dedikálása. Megszámoltuk, 446 magyar író ül majd dedikálóasztalhoz a könyvfesztivál nyitvatartásának három és fél napja alatt.
Könyvvásárunk nem csupán irodalmi esemény, hisz a több mint félezer kiállító többsége szépirodalmi művek mellett tudományos és szakkönyveket, lexikonokat és szótárakat, CD-ket és e-könyveket, tankönyveket és segédkönyveket is kínál. Könyvfesztiválunk sajátossága az is, hogy a Millenárison, mint egy óriási könyvesboltban – az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően – a nyitás pillanatától a zárásig a kiállított könyvek meg is vásárolhatók, sőt a belépőjegy (500 forint) ára minden magyar standnál levásárolható.
Az évente több mint 60 ezer látogatót, s közöttük sok ezer szakmabélit vonzó vásár alkalmas terep arra, hogy az ágazatot érintő legfontosabb kérdések terítékre kerüljenek. Az idei esztendő kétségkívül legjelentősebb, s egyúttal legnagyobb szabású szakmai rendezvénye a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel közösen szervezett felvilágosító kampány, amely olyan, minden könyvszakmai szereplő számára kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik majd, mint a tömeges digitalizálás jogi és piaci problémái, a modern könyvkiadás szerzői joga, az illegális letöltés elterjedése okozta károk, s elsősorban természetesen az, hogy a szerzői jog mennyire képes felvenni a küzdelmet a szaporodó illegális letöltésekkel, kalózkiadásokkal.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alapítása óta arra törekedett, hogy a könyvkészítési láncolat minden meghatározó szereplője otthonának, fórumának, gondjai és eredményei megismertetési terepének tekintse a rendezvényt. Két évtizede működik a könyvfesztiválon a Könyvtáros Klub, amelynek keretében nagyléptékű konferenciákon, szűkebb körű szakmai összejöveteleken vitatják meg a szerzők, a kiadók, a könyvtárosok és az ügynökségek a legaktuálisabb problémákat. Idén is, mint a legutóbbi években, a digitális és e-könyvek jogi, piaci és adózási viszonyait beszélik meg.
A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál résztvevői és kiállítói gyakorlatilag birtokba veszik a Millenáris legnagyobb csarnokait, s magát az április végi szép időben különösen kellemes parkot. Az idei év örömteli újdonsága, hogy a korábban a Csodák Palotájának helyet adó, ma D csarnok névre elkeresztelt kiállító tér megközelítéséhez egy második főbejáratot nyitunk, és a csarnokot eddig kettészelő rámpa elbontásával nagyon látványos és otthonos kiállító tér teremtődött. Itt kap helyet a könyvfesztivál egyik leglátogatottabb kiállítói csoportja, a gyermek- és ifjúsági könyveket megjelentető kiadók standjai és programhelye, a Gyermek(b)irodalom.
A könyvfesztivál rendkívül gazdag programkínálata, az elmúlt évtizedben megtapasztalt olvasói érdeklődés, a sok tízezer könyvbarát figyelme indokolja, hogy a lehető legsokrétűbb tájékoztatást adjuk rendezvényünk kulturális kínálatáról, a könyvfesztiválra megjelent kötetekről, a résztvevő hazai, határon túli és külföldi alkotókról.
Ennek érdekében gazdag tartalommal működtetjük a fesztivál hivatalos honlapját (www.bookfestival.hu), fesztiváli különszámot jelentet meg a Heti Válasz és a Népszabadság, az Élet és Irodalom, valamint a Lettre. Külön, igen részletes programajánlattal szolgál a Port.hu, a Fidelio Magazin, a Bóbita Magazin, internetes kávézót üzemeltet és a helyszínről tudósít a Litera.hu és a Prae.hu irodalmi és kulturális portál. Hirdetünk a meghatározó tv-csatornákon, a Kossuth Rádióban, a Klubrádióban és az Inforádióban. Az Új Könyvpiaccal együttműködve ajánló katalógust jelentetünk meg a könyvfesztiválon megvásárolható új könyvekről, s a vásárlók tájékozódását segítendő, megkülönböztető füllel jelöljük meg a standokon kiállított újdonságokat is.
Miként az 1994-es első, úgy az idei, immáron huszonegyedik könyvfesztivált is jeles íróink előtti tisztelgésül a Tarján Tamás-vezette Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárjuk, amelyre ebben az esztendőben is kerek születésnapjukat ünneplő magyar írókat hívunk meg. Így többek között az idén 95 éves Borbándi Gyulát, a 90 éves Méray Tibort, a 85 éves Kányádi Sándort, a 80-ik születésnapját ünneplő Pomogáts Bélát, a 75 éves Bányai Jánost, a 70 éves Bart Istvánt, a 60 éves Zalán Tibort, s a “legifjabbat”, az idén 50 éves Böszörményi Gyulát.
Forrás: http://www.konyvfesztival.com/
