Gondoltad volna, hogy létezik olyan virtuális pénz, amely mögött egyetlen ország sem áll? Senki sem tudja, ki találta föl, ugyanakkor sokan a jövő fizetőeszközének tartják. Mindenesetre egy évvel ezelőtt a bitcoin valóságos internetes aranylázat robbantott ki.

Homály fedi a Szatosi Nakamoto fedőnevet, amely valószínűleg nem is egyetlen személyt, hanem egy csoportot jelöl. Annyi tudható biztosan, hogy 2009. január 3-án, közvetlenül az amerikai bankválság kirobbanása után ezzel a névvel „dobták piacra” a virtuális pénzt.

A bitcoin rövidítése: BCN

• A mai napig megközelítően 13 milliót állítottak elő belőle
• A felső határ 21 millió, ez a mennyiség 2140-ig kerülhet forgalomba
• 2010-ben egy fórumozó 10 ezer bitcoint kapott két pizzáért cserébe
• A legmagasabb árfolyamot 2013 júliusában érte el, 1250 USD-t fizettek darabjáért
• Mel B zenéjét vásárolták meg először a virtuális valutáért
• A Lamborghini az első autógyár, amely elfogadja a digitális pénzt
• Az eddigi legnagyobb kereskedő, az Mt. Gox idén februárban csődöt jelentett
• Internetbankokhoz hasonló

Bitcoin a neve a digitális valutának és az azt működtető rendszernek, amelyen keresztül ingyenesen intézheted „bankügyeidet”. A hálózat nyílt, így láthatod a többiek egyenlegét, a tranzakciókat (a tiédet is látják mások), azt ugyanakkor nem, hogy ténylegesen ki áll az egyedi azonosítószám mögött, ugyanis személyes adatot nem vagy köteles megadni. Minden azonosítóhoz titkos kulcs tartozik, ez véd meg attól, hogy illetéktelenek hozzáférjenek a számládhoz. Állítólag a csalásokat, a visszaéléseket a többi felhasználó kontrollja akadályozza meg.

Aki ügyes, bányászhat is

Az átutalások biztonságát emeli a bitcoinbányászok közreműködése, akik az üzemeltetést segítik. Ha bányászatra vállalkoznál, nem árt, ha az átlagosnál magasabb szinten értesz a számítógépekhez, ugyanakkor érdemes bekapcsolódni a munkába, mert cserébe virtuális pénzhez juthatsz. És nem is kevéshez, hiszen egyetlen bitcoin mai árfolyamon cca. 600 amerikai dollárt ér, ami megközelítőleg 136 ezer forintnak felel meg! Átlagosan tízpercenként 25 új digitális valuta várja, hogy „megdolgozzanak érte”.

Az árfolyam – éppúgy, mint bármelyik hivatalos valutáé – folyamatosan változik a kereslet-kínálat függvényében. Rohamosan szaporodik ugyanis azoknak az internetes szolgáltatóknak, webshopoknak a száma, ahol fizethetsz vele, sőt arra is van példa, hogy étteremben, kávézóban, de még masszázsszalonban is elfogadják a digitális valutát. Egyre gyakrabban cserél gazdát magánszemélyek között is.

Lehet jövője?

A digitális valuta létjogosultsága megkérdőjelezhető, mert hátterében nem állnak fejlett országok gazdaságai, az említett számítógépes zsenik teremtették a „semmiből”. A népszerűsége mégis folyamatosan nő. Az elfogadóhelyek mellett léteznek már erre szakosodott tőzsdék, ahol bitcoinjaidat dollárra, euróra, fontra, jenre stb. válthatod át.

A rendszernek nincs központi irányítása, karbantartását, fejlesztését önkéntesekből verbuválódott csapat végzi. A felhasználók szerint ezzel kiküszöbölhető a manipuláció és az infláció gerjesztése.Ugyanakkor épp az állami ellenőrzés hiánya és az anonimitás okán sokan attól tartanak, hogy a rendszer adókerülők és bűnözők eszközévé válhat.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy hosszú távon is lehet-e létjogosultsága a digitálisan teremtett pénznek. Az biztos, hogy több ország nemzeti bankja máris figyelmeztette polgárait a használatával járó kockázatokra, törvényi és adózási szabályozáson is dolgoznak. Egyelőre nehéz feladat elé állítja az állami szerveket, mert kiiktatni, leállítani csak az internet lekapcsolásával lehetne… Hogy mi lehet a jövője? Kíváncsian várom a fejleményeket.

Forrás: NL Café