A rendszeresen netezők vásárlásra is előszeretettel használják a világhálót: 81 százalékuk legalább egyszer vásárolt online az elmúlt évben. A KutatóCentrum aktuális E-Shopping Reportjából az is kiderült, hogy a netes vásárlók többsége már nem utasítja el a bankkártyás fizetést, és hogy a legtöbbször a magas szállítási díjak miatt állnak el vételi szándékuktól. 

A rendszeresen internetezők több mint négyötöde vásárolt online legalább egy alkalommal az elmúlt év során, míg 2010-ben ez még csak minden második netezőről volt elmondható – derült ki a KutatóCentrum legfrissebb E-Shopping Reportjából. Közülük a legtöbben (90 százalék) valamilyen terméket helyeztek a virtuális kosarukba, szolgáltatást az online vásárlók alig több mint egyharmada rendelt meg online, míg valamilyen kedvezmény igénybe vételére jogosító kupont a netes megrendelők egynegyede vásárolt az interneten az elmúlt egy év során.

A termékek között a műszaki és számítástechnikai cikkek, ruházati és szabadidő termékek, könyvek, filmek, illetve zenét tartalmazó adathordozók a legnépszerűbbek, míg a szolgáltatást vásárlók leginkább szállásfoglalásra, színház-, mozi- és koncertjegy beszerzésére, illetve utazással kapcsolatos szolgáltatások megrendelésére használták a világhálót. „A hagyományos üzletekbe ezzel szemben más típusú szolgáltatások miatt térünk be: leggyakrabban ugyanis szerencsejátékokkal kapcsolatos szolgáltatásokat (például lottó, sportfogadás) vásárolunk offline, csak ezután következnek az utazással, közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások, illetve a telekommunikációs előfizetések” – mondta el Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.

Az online fizetési módok közül egyre többen használják a bankkártyás fizetést: a 2013-as 37 százalékkal szemben 2014-ben már 42 százalék volt azoknak az aránya, akik legalább egy alkalommal így rendezték a számlájukat. Ugyanakkor a vásárlók még mindig a készpénzes (55 százalék), illetve az átutalásos fizetést (48 százalék) választják szívesebben. Bár a bankkártya elfogadottsága még mindig magasabb a hagyományos vásárlások során – az ilyen üzletek esetén a megkérdezettek 80 százaléka tartja elfogadhatónak ezt a fizetési módot –, elvben már az internetes vásárlás alkalmával is a netezők több mint fele fizetne kártyával. „Elsősorban a férfiak, a 18-29 év közöttiek és a fővárosban élők nyitottak erre a fizetési megoldásra – jegyezte meg Györfi Anna. – Az adatokból az is látszik, hogy a netes rendelések során kártyával fizetők tényleges száma még elmarad azokétól, akik szívesen rendeznék így a számlájukat, ami arra utal, hogy a webáruházakban kínált fizetési módok is gátat szabnak a bankkártyás fizetés terjedésének.”

A szállítási módok között a legnépszerűbb a házhozszállítás (az online termékvásárlók 87 százaléka vette át otthonában a választott terméket), a megkérdezettek egyharmada említette a fix átvételi pontokat, míg az üzletben történő átvételt mindössze 28 százalék – elsősorban a fővárosiak – választották. Akik még soha nem vásároltak online, elsősorban azzal indokolták ezt, hogy nem volt még rá szükségük (42 százalék), illetve nem tudják személyesen megvizsgálni a terméket (41 százalék), ugyanakkor egyharmaduk még mindig az internetes vásárlással szembeni bizalmatlanságra hivatkozott.

Az sem ritka, hogy valaki vásárlási szándéka ellenére végül üres kézzel hagyja el a webáruházat: az online termékvásárlók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 1 évben legalább egyszer előfordult vele, hogy bár terméket helyezett virtuális kosarába, mégis rendelés nélkül távozott. Közülük a legtöbben (35 százalék) a magas szállítási díj miatt döntöttek így. „Ezen kívül számos olyan egyéb indok merült fel a kutatás során, melyre a webáruházak egy kis odafigyeléssel megoldást tudnának találni. Ilyen például a megfelelő fizetési mód, illetve termékátvételi lehetőség hiánya, a hosszú szállítási idő vagy a készlethiány” – emelte ki Györfi Anna.