A világ feltörekvő és fejlődő gazdaságai nem tudják megfelelően kiaknázni az információs és kommunikációs technológiákban (ICT) rejlő lehetőségeket, ami egyre nagyobb szakadást okoz a különböző fejlettségű régiók között – derül ki a Világgazdasági Fórum idei információs technológiai jelentéséből.

A dokumentum ebből azt a következtetést vonja le, hogy számos ország nem tudja végrehajtani azokat a reformokat, melyek fokoznák a produktivitást, lendületet adnának a gazdasági növekedésnek, valamint emelnék az életszínvonalat. Magyarországon is romlott a helyzet.

A jelentés hálózati felkészültségi indexe (NRI), amely 143 gazdaságot rangsorol a tekintetben, hogy milyen mértékben felkészültek az ICT-k használatára és működtetésére, azt mutatja, hogy nő a szakadék a legjobban és a legrosszabbul teljesítő gazdaságok között. Erre utal, hogy a legjobb 10 százalék 2012 óta kétszer akkora fejlődést produkált, mint a legrosszabb 10 százalék. Ebből adódóan a feltörekvő gazdaságoknak további igen komoly lépéseket kell tenniük, hogy megfelelően kihasználhassák az információs és kommunikációs technológiák adta lehetőségeket.

A helyzetet jól illusztrálja, hogy jelenleg a Föld lakosságának mindössze 39 százaléka fér hozzá az internethez, miközben több mint a felének van mobiltelefonja. 

A mobil még nem minden

A mobiltelefonok egyre inkább mindenki számára elérhető készülékek lesznek, a telefonálás és az SMS lehetősége azonban már nem elég, hogy tartani lehessen a lépést az ICT forradalommal – emelte ki Thierry Geiger, a jelentés egyik társszerzője.

A szakértő szerint a megfelelő és olcsó internetelérés hiánya komoly digitális szegénységhez vezet, ami sokakat jelentős társadalmi és gazdasági szolgáltatásoktól foszt meg.

Váltás az élen

Az idei NRI listát Szingapúr vezeti, amely a 2013 óta uralkodó Finnországot taszította le a csúcsról. A top 10-be egyetlen további ázsiai állam, Japán került be (a 10. helyre), miután 6 helyezést lépett előre egy év alatt. A G7 országok közül az Egyesült Államok teljesített a legjobban (7.), amelyet Nagy-Britannia követ (8.). Németország Európa legnagyobb és a világ negyedik legerősebb gazdaságaként egy helyet rontott, és a 13. lett az idei rangsorban.

A legnagyobb feltörekvő gazdaságok teljesítménye azonban igencsak kiábrándító. A BRICS országok közül a legjobb helyen Oroszország végzett (41.) kilenc helyezést javítva, míg Kína csupán a 62. A világ második legnagyobb gazdaságát Dél-Afrika követi a csoportból (75. hely, mínusz 5 helyezéssel), majd Brazília jön (84. hely, mínusz 15 helyezéssel), az utolsó pedig India (89. hely, mínusz 6 helyezéssel).

Aggasztó trendek

A BRICS országok példája nem különleges – mondja Bruno Lanvin, a jelentés egyik társszerzője. Számos más ország, amely az elmúlt évtizedben ért el jelentősebb fejlődést az NRI-ben, most stagnálással vagy romló helyzettel néz szembe. Ennek részben az az oka – hangsúlyozza – hogy a városi és a vidéki területek között fennálló folyamatos egyenlőtlenség következtében sokan kiszorulnak a digitális gazdaságból.

A jelentés azt mutatja, hogy folyamatosan nő az országok közti digitális különbség, ami igen aggasztó, figyelembe véve a technológiai fejlődés ütemét – emeli ki Soumitra Dutta, a dokumentum egy másik társszerzője. A kevésbé fejlett országok így további leszakadással néznek szembe – teszi hozzá – ami ellen sürgős lépések szükségeltetnének.

Európai szakadás

Miközben az NRI lista első 30 helyét magas jövedelmi kategóriába tartozó országok foglalják el, néhány szegényebb gazdaságnál komoly javulást figyelt meg a jelentés. Ezek közül Örményország (58.) és Grúzia (60.) produkálta a legintenzívebb javulást 2012 óta, de az Egyesült Arab Emírségek (23.), El Salvador (80.), Macedónia (47.), Mauritius (45.) és Lettország (33.) is igen impozáns teljesítményt tudhatnak maguk mögött.

Jóllehet Európában az északi államok egyértelműen dominálnak, kiegészülve Nyugat-Európával, az látszik, hogy a balti országok erősen kapaszkodnak föl hozzájuk. Ezzel pedig már maguk mögött hagyták Közép-Kelet-Európát.

Magyarország hat helyet rontott

A szűkebb régiónkban Szlovénia a 37. helyen áll mínusz 1 helyezéssel, amelyet Csehország követ (43., mínusz 1 helyezéssel), míg Magyarország az 53. lett, 6 helyet rontva az egy évvel korábbi helyezéshez képest. Miközben pedig Lengyelország beugrott az első 50-be, Horvátország 54. lett, 4 helyezést veszítve, Szlovákia pedig változatlanul az 59. helyen áll.

A legizgalmasabb régiós változást az egykori uniós sereghajtó Románia könyvelhette el. A szomszédos ország ugyanis 12 helyezést javított, és ezzel a 63. helyre szárnyalt, megelőzve ezzel a 73. Bulgáriát.

Kormányzati segítség

Az ICT terén korai fejlődési szakaszban lévő országok közül számos szintén jelentős fejlődést könyvelhetett el. A jelentés szerint ennek egyik legfontosabb oka az ICT szektor liberalizációja, és az ilyen típusú reformokat a Világgazdasági Fórum külön üdvözölte. Ezen államok közé tartozik egyébként például Mauritius, Madagaszkár, Kenya vagy Nigéria.

Amellett pedig, hogy a szélessávú internethez való hozzáférés társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozza a jelentés, azt is kiemeli, hogy igen komoly összefüggés van a magánszemélyek, az üzleti élet, illetve a kormányzatok alkalmazkodóképessége, illetve az ICT-k társadalmi-gazdasági hatásai között.

Éppen ezért a kormányoknak nemcsak az infrastrukturális fejlesztésben kell segédkezniük, de arra is szükség van, hogy minél jobban ösztönözzék az egyéb szereplőket a digitális világba történő belépésre – hangsúlyozza Bahjat El-Darwiche, a Cisco közel-keleti telekommunikációs, média és technológia részlegének vezetője. Hozzáteszi, a nagyobb számú és jobb minőségű helyi tartalom segíteni fog állást és magasabb jövedelmet biztosítani több millió embernek számos feltörekvő gazdaságban.

Forrás: Tőzsde Fórum
Fotó: Tőzsde Fórum