A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia gyakorlati végrehajtását szolgáló Digitális Magyarország program, illetve annak kezdő lépéseit meghatározó Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) megvalósításáról szóló kormányhatározat feladatainak egy része 2015 nyarára már teljesült, illetve az év végéig befejeződik.
A feladatok jelentős része előkészítő – koncepcióalkotó, stratégia meghatározó – munka volt, melyek megalapozták a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról valamint az egyes kormányhatározatokban rögzített új feladatokat. Az új kormányhatározat – összhangban a Digitális Magyarország megvalósításával – kitér a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által koordinált „Nyíregyháza és Nyíregyháza járás település-központú kísérleti alprogram” egyes kérdéseire is, reagálva az Alprogram lebonyolítása során az elmúlt időszakban felhalmozott tapasztalatokra.
A Kormányhatározat módosításainak legfontosabb rendelkezései:
A DNFP elfogadott célkitűzése szerint 2018-ra Magyarország teljes területén biztosítani szükséges a 30 Mbps sávszélességű internetelérést. A 100 %-os lefedettség érdekében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a hazai távközlési és infokommunikációs cégek számára 2015 júliusában pályázati konstrukció került meghirdetésre, az újgenerációs szélessávú hálózatok kiépítésének ösztönzésére.
További feladat a szélessávú fejlesztések kapcsán uniós elvárásként megfogalmazott nagykereskedelmi hozzáférés feltételeinek kidolgozása, figyelemmel a közintézmények ellátására vonatkozó igényekre, valamint a kormányzati célú hírközlési hálózatok további konszolidációjára és fejlesztési szükségleteire is.
A Digitális Közösség és Gazdaság pillér keretében elkészült az Intelligens városi szolgáltatások elterjesztéséhez kapcsolódó koncepció, amely alapján megkezdődhet az Intelligens városi szolgáltatások bevezetését és működését támogató technológiai és tudásplatform létrehozásának előkészítése – mely célkitűzéshez szorosan kapcsolódik a Nemzeti Egységes Kártyarendszer kialakítása.
A Digitális Készségek pillérben két fontos feladat került megfogalmazásra. Egyrészt felül kell vizsgálni az immáron több mint 10 éve működő eMagyarország Pontok hálózatának jelenlegi helyzetét, szükséges megvizsgálni a hálózat által nyújtott potenciális szolgáltatásokat, a digitális készségek fejlesztése és az elektronikus közszolgáltatások használatának elterjedése érdekében. Ezen kívül azon támogatott személyek,akik nem rendelkeznek megfelelő digitális kompetenciával, a támogatás feltételeként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében alapozó-felzárkóztató informatikai képzésen vesznek részt.
A Digitális Állam pillér feladatai között szerepel többek között az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésének felülvizsgálata, illetve ezt követően az elektronikus ügyintézés alapvető szabályairól szóló törvény előkészítése.
A Kormányhatározat legfontosabb rendelkezései az Alprogram feladatait érintően:
Rászorultságon alapuló, pályázati úton történő eszközosztás
Megtörtént az eszközosztás, és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló képzéseinek összehangolása, mely 2016. első negyedévére tervezett. Ennek segítségével azon támogatottak, akik nem rendelkeznek megfelelő digitális kompetenciával, a támogatás feltételeként alapozó-felzárkóztató informatikai képzésen vehetnek részt – az eszközök 2016. márciusi átadásához közeli időpontban.
Közoktatási intézményi eszközosztás
A támogatás során átadásra kerülő nagyszámú informatikai eszköz a nyári szünetet követően kerül átadásra.
A modellértékű nevelési program pilot projektjének megvalósítása
Új feladatként a nevelési program kiterjesztését koordináló Emberi Erőforrások Minisztériuma a Miskolci Egyetem közreműködésével Nyíregyházán teszteli a modellprogram megvalósítását.
Intelligens városi szolgáltatások bevezetése
Az Alprogram keretében bevezetésre kerülő intelligens városi szolgáltatások megvalósítását – figyelembe véve a szükséges fejlesztési és tesztelési időszakot – 2016. június 30-áig írja elő az új kormányhatározat.
Forrás: KIFÜ