• Mintegy 4600 iskolában a teljesen leépült hálózati berendezéseket korszerű, akár 100 Mbit/s feletti forgalom átvitelére is alkalmas eszközökkel cserélték le.
• Az NIIFI hálózatát, a hazai kutatóhálózatot mintegy 2-2,5 millió felhasználó használja, gyakran anélkül, hogy egyáltalán tudna róla
• A rendszer gerincét már ma is, a szinte korlátlan sávszélességgel rendelkező NIIFI gerinchálózat, a HBONE biztosítja a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösség országos nagysebességű adathálózata (kutatóhálózat), amely a hazai egyetemeket, főiskolákat, kutatóintézeteket köti össze 40-100Gbit/s sávszélességű adathálózati kapcsolatokkal.
• A hazai kutatóhálózat 1986 óta, 27 éve létezik, úttörő szerepet játszott a hazai távközlés, és a hazai internet-használói kultúra fejlődésében, a digitális írástudás elterjedésében.
• Az európai élvonalat célzó nagyszabású fejlesztésre irányult a HBONE+ projekt.
• Hozzáférést biztosít akár a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok) is, mintha az eszközök és az együttműködő partnerek egy helyen, egymás közvetlen közelségében, közvetlen kapcsolatrendszer keretében működnének együtt.
• Az alkalmazott DWDM technológia segítségével a leggyorsabb szélessávú technológiák sebességének több mint 1000-szerese érhető el.
• 30 db IP alapú, High Definition (HD) videokonferencia berendezés került a felsőoktatási intézményekbe, kutatóintézetekbe és közgyűjteményekbe. A teljes rendszer – az intézmények saját beruházásainak is köszönhetően – 130-nál is több végpontból áll, így lefedi gyakorlatilag a teljes hazai felsőoktatási és kutatóintézeti kört, és kiszolgál több közgyűjteményi intézményt is.
• A szolgáltatás használata az NIIF alkalmazói kör számára ingyenes.
• Az NIIF Intézet 2011 tavaszán helyezte üzembe új nagyteljesítményű szuperszámítógépeit – összesen mintegy 55 Tflops számítási, és 1 PByte tárolási kapacitással – a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, és a Szegedi Tudományegyetemen. Ezek olyan tudományos számítások elvégzésére használhatók, amelyek méretük és bonyolultságuk következtében messze meghaladják a személyi számítógépek lehetőségeit.
• Az HBONE+ volt az első országos méretű magyar hálózat ahol 2002-ben kísérleti jelleggel bevezették az IPv6-ot, ami 2005 óta tényleges szolgáltatásként rendelkezésre áll. A HBONE+ az első országos méretű magyar hálózat, ahol DWDM kísérleteket lehet végezni 2010 óta.
• A HBONE+ volt az, amely idehaza elsőként tette lehetővé a svájci CERN és a budapesti CERN@Wigner 100 Gbit/s sávszélességű összekötését 2012 év végén.
• A NIIFI-nek azonban nemcsak hálózata van, hanem több egyéb szolgáltatása is, amelyek nélkül az európai kutatók nem tudnának létezni.
• IP forgalom szempontjából az NIIF hálózata az első 8 hálózatban található Magyarországon.