Két és fél éves „álmából” hétfő délelőtt tízkor felébresztették a Rosetta űrszondát, amely várhatóan az év második felében teljesíti majd eredeti küldetését: leszáll egy üstökös felszínére. Azt még nem lehet tudni, hogy a tudományos program darmstadti központjának szakemberei sikerrel aktiválták-e az űrszondát, ugyanis az első jelek körülbelül a hétfő esti Híradóval egy időben érkeztek a Földre.

„Délelőttre állították be az ébresztőórát, akkor kezdődött el ez a folyamat, kinyitotta a napelemeket, pozícionálta magát, és abban bízunk, hogy a délután második részében meg is fog érkezni az első jel onnan, és azt fogjuk látni, hogy minden rendben működött” – mondta az ATV-nek Pázmándi Tamás, az MTA Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetője.

Az űrszonda tíz éve kering a Naprendszerben. Eközben háromszor közelítette meg a Földet, elrepült a Mars mellett is. Útja során találkozott egy gyémánt alakú aszteroidával és egy kisbolygóval. Közben képeket készített, az utolsót 2011 júniusában. Akkor azért hibernálták a szakemberek, hogy kevesebb energiát fogyasszanak a műszerei és fedélzeti berendezései, továbbá azért, hogy működőképes maradjon az üstökössel való találkozásig. Az űrszonda fejlesztésében magyarok is részt vettek: a volt Központi Fizikai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Tudományos Akadémia tudósai tervezték meg a szonda leszállóegységének energiaellátó rendszerét.

„A Rosetta teljes költségvetése néhányszáz millió euró volt, jó néhány százmillió, tehát közel egyévi tudományos költségvetést vitt el a program” – nyilatkozta az ATV-nek Both Előd csillagász.

Magyarország 2004-ben néhánymillió euróval járult hozzá a Rosetta-programhoz – mondta Both. Az európai űrügynökség egyébként a jövőben is számít a magyar szaktudásra: ha az öreg kontinens tudományos programjainak költségvetését száz százaléknak tekintjük, akkor Magyarország 0,7 százalékkal vehet részt a jövő űrkutatásában.

A cikkhez tartozó videót a forrásra kattintva tekintheti meg.

Forrás: atv.hu