Sok álláskereső – még ha ezt nem is írja bele önéletrajzába – olyan munkahelyet szeretne magának, ami nemcsak a munka idejében, de az elvégzés helyében is rugalmasságot biztosít. Az igény nem új, az igazán hatékony munkavégzés feltételei azonban csak az utóbbi 5-10 évben teremtődtek meg.

Az időnkénti otthonról dolgozásból mindkét fél profitálhat, ugyanakkor van néhány dolog, amit mindenképpen szem előtt kell tartani ahhoz, hogy se a munkáltató, se a munkavállaló ne essen át arra a bizonyos túloldalra. A technológia fejlődésének köszönhetően a cégek ma már nagyobb beruházás nélkül képesek biztosítani azokat a feltételeket, amelyek egy távfoglalkoztatásban dolgozó ember munkájához szükségesek. A munkakeresők egyre bátrabban igénylik ezt a „feltételt” egy-egy állásinterjún, vagy eleve olyan munkahelyet keresnek, ahol az adott pozíciót az időnkénti home office lehetőségével hirdették meg.

Jobban teljesítünk, hűségesek vagyunk

Több felmérés is igazolja, hogy a home office-ban dolgozók hatékonyabb munkavégzésre képesek, mint a hagyományos irodai térben. Egy nyugalmat igénylő feladathoz az otthoni tér ideális lehet, ennek köszönhetően pedig a termelékenység akár 50-70 százalékkal is nagyobb lehet.

Szabó Béla közel 4 éve dolgozik az informatikával foglalkozó Sonrisa Kft. senior szoftverfejlesztőjeként, az elmúlt évek tapasztalatai alapján pedig úgy látja: sokat profitált abból, hogy távmunkában is dolgozhat. „Ahhoz, hogy beérjek az irodába, átlagosan 60-75 percet kell utaznom, ami oda-vissza napi 2,5 órát jelent. Ez túl sok hasznos időt vesz el a mindennapokból. A gyermekem születését megelőző hetekben itthonról dolgoztam. Volt olyan nap, amikor csak 11-12 óra körül tudtam online bekapcsolódni a munkába, és az eredményeket nézve így is ugyanolyan produktív tudtam maradni, mintha az irodában dolgoznék. Otthon például egy komplex rendszer megtervezésekor nem vonja el a figyelmemet egy másik kolléga nem oda tartozó kérdésekkel, nem megy el az idő egyéb beszélgetésekkel és teljes mértékben az elvégzendő feladatra tudok koncentrálni. Arra viszont figyelni kell, hogy lehetőleg ne essen át az ember a ló túloldalára, otthoni környezetben ugyanis kevésbé tűnik fel, hogy sokkal többet dolgozik valaki” – meséli tapasztalatait Szabó Béla.

A rugalmas munkavégzés gondolatával azonban nem csak azok játszhatnak el, akik egy IT-cég alkalmazottai. Kmety Viktória, a Delego személyzeti tanácsadója közel egy éve dolgozik a cégnél, és hasonló tapasztalatokat szerzett a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatban. „Kötetlenül dolgozom, a munkaidőm legnagyobb részét magam oszthatom be, csupán egy minimális óraszámot kell az irodába töltenem. A munka legnagyobb részét felhőalapú szolgáltatásokon keresztül tudom elvégezni, a cég pedig egy okostelefont is biztosított, hogy a legfontosabb dolgokat bárhol, bármikor elérhessem” – mesélte Viktória, aki szerint a távmunka egyik legfontosabb feltétele, hogy az adott személy tartani tudja az eltervezett napirendjét.

Egyre inkább trend a távfoglalkoztatás

Tóth Adrienn, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja szerint nem könnyű pontosan mérni, hogy Magyarországon hány cég biztosítja a home office lehetőségét az alkalmazottainak. Ugyan sok cégnél van lehetőség havi szinten akár több napot is otthonról dolgozni, ugyanakkor ha egy felmérés a Munka törvénykönyve szerinti rendszeres távmunkára kérdez rá, már kevesebben válaszolnak egyértelmű igennel.

„A Központi Statisztikai Hivatal távmunkával és otthonról végezhető munkával kapcsolatban sajnos már nem végez kutatásokat, ezért a legutolsó KSH-forrás szerint – ezek 2011-es adatok – a távmunkások aránya 3 százalék volt Magyarországon. Az adatok a 15-74 év közötti foglalkoztatottakra vonatkoztak, akik közülük rendszeresen 40 500-an (23 300 férfi és 17 300 nő), míg alkalmanként 53 600-an (33 500 férfi és 20 100 nő) végeztek távmunkát” – árulta el a hvg.hu-nak Tóth Adrienn. Hozzátette: amennyiben a távmunkavégzés formájának összes opcióját figyelembe vesszük, akkor a cégeknél mérve nagyjából 16-20 százalék közötti home office-os arányról is beszélhetünk.

2012-ben az MTMSZ Kisgyermekes Munkacsoportja is készített egy felmérést, melyben arra voltak kíváncsiak, a megkérdezett cégek hány százaléka ad lehetőséget arra, hogy egy vagy több alkalmazottja időnként az iroda falain kívülről dolgozhasson. A megkérdezett 110 cég 60 százaléka alkalmanként, míg 28 százaléka időszakosan vagy folyamatosan lehetőséget biztosít erre, ami igen jó aránynak számít.

„A kérdésekre adott válaszokat szektorok szerint is megvizsgáltuk, az eredményből pedig egyértelműen látszik, hogy az IT, a telekommunikáció és a szolgáltató szektorban működő cégek a legrugalmasabbak: itt 20 százalékos távmunkás arányt mértünk. A pénzügyi és bank szektorban ennél jóval rosszabb a helyzet, ott csupán a megkérdezettek 3 százaléka felelt igennel. Mindezek mellett az is kiderült, hogy az időszakos távmunkát a megkérdezett cégek több mint fele motivációs eszközként, egyfajta jutalomként is használja” – tudtuk meg Tóth Adrienntől. A nyitottság tehát egyértelműen látszik a munkáltatók oldaláról, ami jó hír lehet az álláskeresőknek.

Saját időbeosztás – áldás és/vagy átok

A Regus nemrég elkészült összefoglalója kimutatta, hogy munkakeresők mintegy 79 százaléka a rugalmas munkahelyet választaná. Fontos azonban megjegyezni, hogy feltehetőleg sokkal többen szeretnének ilyen formában munkát vállalni, mint ahányan ténylegesen képesek lennének így dolgozni.

Az egyik legfontosabb dolog, amit mérlegelnie kell a munkáltatónak egy állásinterjún, hogy az adott személy képes lehet-e saját maga beosztani az idejét. A rugalmas munkaidő ugyanis nagy szabadságot ad az ember kezébe, ugyanakkor a „majd később megcsinálom” felfogás miatt könnyen feltorlódhat a munka, a lemaradást pedig csak nagyon nehezen lehet behozni.

Hasonló probléma azonban a „munkaholizmus”, amikor a dolgozó képtelen befejezni a munkáját, és az egyébként szükséges időnél jóval többet foglalkozik vele. „Nincs ebédszünet, nem tudja abbahagyni a munkát, összemossa a magánélet és a munka határait, egészségügyi és pszichés gondokat okozhat, ezért a távmunkában dolgozóknak nagyon ügyelniük kell arra, hogy ne hajszolják túl magukat, illetve ne folyjon szét a kezükben a munkára fordítható idő” – hangsúlyozza a Távmunka Szövetség álláspontját Tóth Adrienn. Éppen ezért a munkáltatón is nagy a felelősség: nem szabad, hogy munkaidőn túl dolgoztassa a távmunkában dolgozó alkalmazottját.

Már külön napja is van

Külföldön már régóta létezik, Magyarországon pedig 2012-ben hagyományteremtő szándékkal először rendezték meg a Dolgozz Otthonról Napot, melynek lényege, hogy a kezdeményezéshez csatlakozott cégek dolgozói egy előre meghatározott napon otthonról végezhetik el munkájukat. Ez a nap idén május 10-én szombaton lesz, eddig közel 50 munkahely csatlakozott a felhíváshoz. A kezdeményezést Magyarországon elindító Telenor és Microsoft célja, hogy hosszú távon hazánkban is kinyíljanak a leendő munkavállalók előtt azok a kapuk, amelyek a következő években fellendíthetik itthon a rugalmas foglalkoztatás népszerűségét.

Forrás:hvg