A magyar nők és a technológia viszonya korántsem úgy fest, mint ahogy elsőre gondolnánk, ráadásul számos ellentmondással is találkozhatunk.

A Samsung legújabb, 18 európai országban végzett kutatásából kiderül, hogy az előítéletekkel ellentétben a nők sokkal érdeklődőbbek a technológiai újítások iránt. A nők gyakrabban kényszerülnek füllenteni, hogy értenek bizonyos technológiai szakkifejezéseket.

Egészen a 65 év feletti korosztályig a magyar nőket jobban érdeklik a technológiai újítások (32 százalék), mint a férfiakat (26 százalék). Ez az adat nagyjából megegyezik az európai átlaggal, annyi különbséggel, hogy ott 55 éves korig érdeklődőbbek a nők, utána már a férfiakat izgatja jobban a technológia világa.

Mindez összefüggésben van azzal is, hogy bármelyik korosztályt vizsgáljuk is, a nők nagyobb százalékban válaszolták, hogy az élet minden területén élvezik a technológia vívmányok előnyeit. A 16-24 éves korosztályban a legszembetűnőbb a különbség (férfiak 3 százaléka, nők 20 százaléka), ami a kor előre haladtával mérséklődik, de még 65 év felett is kétszer annyi nő érzi így, mint férfi.

Érdekes adat, hogy a nők sokkal jobban félnek attól, hogy nem tudják tartani a lépést a technológia újdonságokkal, mint a férfiak. 16 és 54 éves kor között háromszor annyi nő válaszolta azt, hogy úgy érzi, nem tudja nyomon követni a technológiai fejlődést, mint férfi. Újabb fordulat, hogy 55 év felett viszont már több férfi aggódik emiatt, Európában ez csak a 65 éves kor felett következik be.Hiába az élénkebb érdeklődés és a technológiai vívmányok nyújtotta előnyök nagyobb fokú kihasználása a mindennapokban, a nők valahogy mégis gyakrabban kényszerülnek füllenteni azzal kapcsolatban, hogy értenek-e bizonyos technológiai szakkifejezéseket.

A megkérdezett magyar nők 11 százaléka mondta, hogy hetente legalább egyszer, de inkább többször előfordul vele ilyesmi, a férfiak 7 százalékával szemben. Ennél valamivel rosszabb az arány olyan speciális helyzetben, mint például egy állásinterjú: a nők 11 százaléka mondta, hogy füllentéssel igyekezett tájékozottnak tűnni ezen a téren, míg a férfiak 5 százaléka került ilyen helyzetbe.

Nyugat-európai országokkal összevetve: Belgiumban a férfiaknak és a nőknek is csak 6 százaléka próbálta így leplezni hiányos technológiai ismereteit, Dániában az arány még ennél is kisebb, férfiaknál 3, nőknél 2 százalék. A miénkhez hasonló adatok interjúhelyzet még Bulgáriában jellemző (férfiak 4, nők 9 százaléka).

A magyar nők ötödének gondja támad valamilyen technológiával kapcsolatos művelettel. Egy film vagy zene letöltése például 21 százalékukon fogott már ki, míg a férfiaknál ez az arány csak 8 százalék. Nemzetközi szinten mindez hasonló gyakorisággal fordul elő a két nemmel (Ausztriában a férfiak és nők 6 százalékának, Hollandiában a férfiak 6, a nők 7 százalékának okozott ez gondot). Ezen a téren is a bolgárok adatai hasonlítanak a mieinkre leginkább, ahol a nők 19 százaléka járt már így a férfiak 10 százalékával szemben.

Ideje leszámolni a nők és a technológia viszonyával kapcsolatos sztereotípiákkal. Meglehet, hogy a nők jelenleg még kisebb arányban képviseltetik magukat a technológiai szektorban, de egyértelmű, hogy érdeklődésüknek köszönhetően a jövőben a nemi arányok egyre inkább kiegyenlítődnek majd.

Különösen igaz ez hazánkban: a legújabb technológiai irányt képviselő viselhető okoseszközökkel például már a magyar nők 8 százaléka rendelkezik, így alig vannak elmaradva a férfiaktól, akiknek 10 százaléka használ ilyen kütyüt. Ez a különbség az egyes nyugat-európai országokban még sokkal szembetűnőbb: 10 és 2 százalék Ausztriában, valamint 9 és 2 százalék Hollandiában, a férfiak javára.

Forrás: hirado.hu