Az európai mezőny élvonalába tartozik az a fejlesztés, amelyet az NIIF Intézet valósított meg. A HBONE és HBONE+ elnevezésű, többek között a hazai kutatóhálózatot és felsőoktatási intézményeket működtető, szinte korlátlan sávszélességgel rendelkező gerinchálózatát mintegy 2-2,5 millióan használják, gyakran anélkül, hogy egyáltalán tudnának róla.
Hozzáférést biztosít akár a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez is, segítségével a leggyorsabb szélessávú technológiák sebességének több mint 1000-szerese érhető el. 2002-ben kísérleti jelleggel itthon elsőként vezették be az IPv6-ot, 2012 végén elsőként tették lehetővé a svájci CERN és a budapesti CERN@Wigner 100 Gbit/s sávszélességű összekötését. Emellett egyéb szolgáltatásaik is elérhetők, amelyek nélkül az európai kutatók nem tudnának létezni.
Az NIIFI állami fenntartású? Kik vannak benne?
