A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nemrégiben előkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Űrstratégiát, amelyet a közeljövőben a kormány elé terjeszt – mondta el Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára 2013. október 9-én, Budapesten, a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE) konferenciáján.
Nem csupán a digitális ágazat, de a nők és az európai gazdaság is előnyét látná, ha több lány érdeklődne ilyen irányú karrier iránt, és több nő helyezkedne el az ágazatban. Elsősorban erre a megállapításra jutott az a felmérés, amelyet az Európai Bizottság tett közzé az IKT-ágazatban tevékenykedő nőkről.
A tanulmány szerint jelenleg túl kevés női munkavállaló dolgozik a szóban forgó területen:
Az alapfokozatú egyetemi végzettséggel rendelkező nők közül 1000-ből csak 29 rendelkezik az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén szerzett diplomával (a férfiak tekintetében ez a szám 95), és 1000 hölgy közül mindössze 4 dolgozik ténylegesen az IKT-ágazatban.
A nők körében gyakoribb, hogy pályafutásuk közepén elhagyják a szakterületet, az irányítási, valamint döntéshozatali posztokon pedig még más ágazatokhoz képest is alacsonyabb arányban képviseltetik magukat.
Az IKT-ágazatban a dolgozók csupán 19,2%-ának van női felettese, míg ez az arány a többi területen 45,2%.
Ha a fenti tendencia megváltozna, és a nők a férfiakhoz hasonló gyakorisággal helyezkednének el a digitális ágazatban, a tanulmány szerint az Európai Unió GDP-je körülbelül 9 milliárd euróval (Málta GDP-jének 1,3-szeresével) növekedne évente.
A tanulmány arra is utal, hogy a nők körében az IKT-ágazatban dolgozók csaknem 9%-kal többet keresnek, mint a gazdaság többi területén tevékenykedők, ezenfelül jóval rugalmasabb munkarend szerint dolgoznak, és kevésbé vannak kitéve a munkanélküliség veszélyének (2015-ig 900 ezer betöltetlen IKT-poszt áll majd rendelkezésre az EU-ban).
A tanulmány a meghozandó intézkedések tekintetében négy prioritási területet javasol:
– A nők körében és az egész társadalomban az ágazat kapcsán kialakult kép megújítása olyan módszerekkel, mint például a legvonzóbb (érdekfeszítő, változatos, jövedelmező stb.) IKT-témák népszerűsítése a fiatal nők körében;
A nők ágazaton belüli pozíciójának megerősítése, például olyan összehangolt európai oktatási programoknak az ágazattal együttműködésben történő támogatásával, amelyek kitérőktől mentes, egyenes vonalú pályafutást biztosítanak számukra a digitális szektorban;
A női vállalkozók számának növelése az IKT-szektorban.
A szektorbeli munkafeltételek javítása, például azáltal, hogy felhívják a figyelmet a nőket alkalmazó vállalatok nagyobb teljesítményére.
A tanulmány rámutat azon tényezőkre is, amelyek a nőket eltántorítják a szektorban való teljes értékű részvételtől:
a) a női szereppel kapcsolatos kulturális hagyományok és sztereotípiák,
b) belső gátak és szociálpszichológiai tényezők, például önbizalomhiány, a tárgyalási képesség hiánya, kockázatkerülés és a versenyhez való negatív hozzáállás,
c) külső korlátok, például a területen tapasztalható erőteljes férfidominancia, nehézségek a magánélet és a munka egyensúlyának fenntartása terén, szerepminták hiánya a szektorban.
A tanulmány – a videójáték-fejlesztőtől kezdve a digitális kommunikációs szakemberen keresztül az IKT-politikai döntéshozóig – számos példán keresztül illusztrálja a digitális technológia területén dolgozó nők helyzetét. A jelentés végkövetkeztetése az, hogy az IKT-szektorbeli pályafutás elsősorban női szerepminták kialakításával és az ágazatban dolgozó nők ismertségének és elismertségének biztosításával válhat vonzó lehetőséggé minél több fiatal nő számára.
Forrás: http://www.szabadidomagazin.hu
