71588

Az Európai Bíróság kimondta, a Google internetes keresőnek felhasználói kérésére törölnie kell a személyes adatokhoz vezető linkeket. A döntés fontos, mert jelzi, hogy a magánszféra védelme a gazdasági és adatszolgáltatási érdekek felett áll – hangsúlyozta a Rádió Orientnek nyilatkozva, Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. Ha rólunk szóló valótlan tartalmat találunk, a szervezet mellett itthon a médiahatóság, a rendőrség és civil szervezetek is segíthetnek törlésében.

Az internetes keresőmotorok jelenleg keresett adat egészét összegyűjtik és felkínálják olvasásra – függetlenül attól, hogy az információk aktuálisnak vagy elavultnak számítanak. A szerkesztés nélküli adatszolgáltatás ugyanakkor személyes jogokat is sérthet: erre példa az a peres ügy, aminek végén az EB a Google-t korábbi információinak törlésére szólította fel – emlékeztet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.

A kérdéses esetben egy spanyol férfi kérte a keresőóriást, hogy törölje a ingatlanjáról keringő, elavult adatokat, mivel a Google nyilvántartása szerint a ház még árverés alatt áll, a tulajdonos ugyanakkor már régen törlesztette tartozásait. A mamutcég érvelését – miszerint ők nem rendelkeznek az információkkal, csak közvetítik azokat felhasználók felé – az Európai Bíróság elutasította, mondván, az embereknek joguk van ahhoz, hogy a töröltessék a netről a róluk szóló valótlan híreket. A Google elfogadta a döntést, a szükséges lépéseket május végéig ígéri.

Az adatvédelem szempontjából precedens értékű és iránymutató a mostani ítélet, amely fontos alaptételeket mond ki. Ezek a következők: adatkezelésről van szó, az európai jogot kell alkalmazni és a legfontosabb, hogy az érintettnek a magánszférájához való joga minden más érdeket – gazdasági és az információszerzéshez való jogot – megelőz, hangsúlyozta az adatvédelmi biztos. Az adatok minőségéhez való jog és kötelezettség kimondja, hogy a tartalmak pontosak és aktuálisak kell, hogy legyenek. Mivel az adatok helyesbítése, kijavítása illetve az idejétmúlt adatok törlése nem történt meg, ebben az esetben ez a jog sérült. Ez alól csak a kötelező adatok – például névváltozás – kezelése képez kivételt, ahol az érintettnek nem áll jogában kérni adatai törlését, mert annak kezelését a törvény szabályozza.

Az ítélet hatálya ugyanakkor nem terjed ki a közfeladatot ellátó személyek, akik magánszférája alkotmánybírósági döntés nyomán szűkebb, mint a magánszemélyeké. Az új európai adatvédelmi reformcsomag a felejtéshez való jogot, vagyis egy tartalom végleges törlését is deklarálja, annak teljesíthetősége azonban egyenlőre kérdéses – jegyezte meg a NAIH elnöke.

Amennyiben ránk nézve sértő és valótlan tartalommal találkozunk a neten, törlését elsősorban az adatkezelőtől kérhetjük – ha ezt megtagadja, az adatvédelmi hatósághoz vagy a bírósághoz fordulhatunk jogorvoslatért. A NAIH-nak a probléma kezelésére vizsgálati típusú eszközök is rendelkezésére állnak, és hatósági jogkörrel bír – mint Péterfalvi Attila hozzátette, jogsértés esetén intézményük mellett civil szervezetekhez, például az Országos Gyermekmentő Szolgálathoz lehet fordulni, az állami szervek közül pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az ombudsman vagy a rendőrség is segítséget nyújthat.

A valótlan, vagy nem kívánt személyes adatok különösen veszélyesek a fiatalokra nézve – elég, ha egy kínos bulifotó kell ‘önálló életre’ valamelyik közösségi oldalon, s a megaláztatás, a sértő kommentek akár öngyilkosságba is hajszolhatnak egy kialakulatlan személyiséget. Mivel a net ugyanakkor sok értékes információval is szolgál, a megoldás kulcsa semmiképpen sem a tartalomkorlátozás, hanem a felvilágosítás, tudatosítás és a jól alkalmazott szűrőprogramok. Ezt a célt szolgálja a NAIH gyermekjogi programjának, a ‘Kulcs a net világához’ keretében létrejött háttéranyag, melynek nemzeti alaptantervbe való beépítését szorgalmazza a hatóság.

Péterfalvi ezzel kapcsolatban elmondta, a projekt már lezárult, jelenleg a kiadvány népszerűsége zajlik. A cél, hogy felhívjuk a figyelmet felelősségteljes adatközlésre, hisz az internet veszélye, hogy nem ellenőrizhető információk jelennek meg rajta; hangsúlyozzuk a szülők felelősségét és szorgalmazzuk a tanárok és szülők képzését e téren, hogy a gyerekek probléma esetén bátran fordulhassanak hozzájuk – tette hozzá az adatvédelmi hatóság elnöke.

Forrás: OrientPress

2014. június 5. 08:42 | Biztonságos internetezés, Haladó