A számítógépek és hasonló készülékek monitoraival dolgozni nagy koncentrációt igényel. Általában 50 cm-ről vagy kevesebbről nézzük a képernyőt, és ez hosszú távon nagyon nagy erőfeszítést jelent . Több különböző izmot mozgatunk meg, amikor közelre fókuszálunk.

Egy szemen belüli izom a lencse alakját változtatja úgy, hogy közelre tudjunk fókuszálni, a képernyőre. Más izmok ( a két szemen összesen 12) a szemet fordítják összefelé, jobbra-balra, föl-le, hogy egy pontra koncentráljanak, egyszerre mozogjanak, és hogy megfelelően koordináltak legyenek.

Gyakori panaszok:

A leggyakoribb panaszok a fejfájás, a homályos távolra látás, a viszkető és égő szemek, szemfáradtság, vibrálás, kettős látás, valamint a lassú újrafókuszálás a papírról a képernyőre – és fordítva -, amivel eltévesztik, hogy a munkában hol is tartottak. Az is előfordul, hogy nem látják tisztán a távoli dolgokat, ha sokáig nézték az ernyőt. A panaszok egyértelműen a szem megerőltetését jelzik.

A bútorzat, testtartás és helyezkedés segíthet.

A munka miatt kialakuló problémák gyakoriságát csökkenti, ha a megfelelő bútort választjuk, a legkényelmesebb testtartást és a másolnivalót a lehető legjobb helyre tesszük.

– Az állítható székek a legkényelmesebb háttartást és ülő magasságot nyújtják.
– A képernyő felső széle általában legyen úgy 10 fokkal lejjebb a dolgozó egyenes nézésének szögétől. A távolság a lehető legnagyobb legyen, minimum 50 cm.
– A papír anyag legyen olyan közel a képernyőhöz, amennyire csak lehet. Akkor nem kell annyiszor újrafókuszálni, és rengeteg fárasztó fejmozgást is megspórolhatunk.
– Ha lehet, a referencia anyag és a képernyő egyforma távolságra legyen a szemtől, úgy még kevesebbszer kell fókuszt váltani.

A monitor fényének beállítása:

– A fényigény egyénenként változik. Függ a munka természetétől és a helyiség elrendezésétől. A képernyő fényereje legyen háromszor, négyszer akkora, mint a környező fény. Ha lehet a szoba fényét csökkenteni, tegyük meg. Ne dolgozzunk azonban sötétben.
– A szoba világítása az aktuálisan végzett munkától függ, ezért egyénileg kell megtalálni az optimális megoldást.
– A képernyő karakterei jelentősen világosabbak, vagy sötétebbek legyenek, mint a háttere. Legyen nagy a kontraszt, de ne annyira, hogy kápráztasson.
– A tükröződéseket a képernyő beállításával kell minimalizálni, hogy az ablakok és más fényforrások ne látszódjanak rajta. Ne üljünk szembe nyitott ablakkal és más fényforrással. Függönyök és redőnyök segítenek ebben. A képernyő fölé egy kiegészítő kis ernyőt tehetünk, hogy felülről se érje fény. Helyi világításhoz használjunk mozgatható asztali lámpát, mert az könnyen árnyékolható, amikor dolgozunk, és akkor nem ad a munkaterületen túl erős kontrasztot.
– Ha tükröződik az ernyőn, akkor ne hordjunk világos, fehér ruhát.

Tartsunk kis szüneteket munka közben!

Mivel a munka nagy koncentrációt igényel, fontos, hogy néha tartsunk apróbb pihenőket. Ha megtehetjük, a monitoros munkákat tarkítsuk másféle teendőkkel. Ha a munka semmiképpen sem enged elszakadni a képernyőtől, akkor tartsunk kis szüneteket. Ha egy pár percre másfelé nézünk, a munkát kényelmesebben tudjuk utána folytatni.

A rossz látás és a monitorral való munka rossz párosítás.

A monitornál dolgozó addig nem tapasztalt látási problémái komoly panaszokat válthatnak ki. Ez azért van, mert a munkájuk sokkal komolyabb követelményeket támaszt a látással kapcsolatban, mint a hagyományos irodai munkák. Tapasztalatok szerint a panaszok nagy részének addig nem diagnosztizált látási hibák adják az alapját.Az Optika Egyesület azt ajánlja a munkaadóknak, hogy minden dolgozóval végeztessenek átfogó szemvizsgálatot a munkába állás előtt, aki ilyen munkát fog végezni. Az optikusnak meg kell említeni a jelenlegi, vagy leendő képernyő előtti munkát, valamint az addig tapasztalt összes látási problémát.Ha lehet a képernyő és a saját elhelyezkedését is írja le. A megfelelő optikai szempontból történő odafigyelés a legtöbb látási zavart megoldja.

A különféle látási hibák különféleképp befolyásolják a monitoros munkát

A távollátó emberek a távoli dolgokat tisztábban látják a közelieknél, de általában mindenhová kell egy kis plusz erőfeszítés. Az az enyhén távollátó, akinek a vezetéshez, az olvasáshoz nem kell szemüveg, valószínűleg igényt tart szemüvegre, ha képernyő előtt dolgozik, mert el-elhomályosodó, és kényelmetlen lesz a látás számára. A presbiópia olyan állapot, amely a természetes öregedés része és általában a negyvenes éveink közepén tapasztalható először. A presbiópia a közelre fókuszálás képességének csökkenése. Emiatt van szükség olvasószemüvegre. Ha a monitor előtt dolgozó személynek bifokális szemüvegre van szüksége, speciálisan az adott munkához tervezett modellt kell készíttetni. A megfelelő bifokális (vagy trifokális) olvasó rész készíttetéséhez az optikusnak feltétlenül le kell írnunk a munka pontos körülményeit (a szem-képernyő távolságot, stb.)Az asztigmatizmus egy szintén gyakori látási zavar, ami bármilyen távolságra homályos látást ad , ezért jelent problémát a monitorral való munkánál. Ennél az állapotnál a szem felszíne, a szaruhártya nem tökéletesen gömbölyű, hanem ovális (pontosabban tórikus). Enyhén asztigmiás dolgozóknak segíthet, ha amikor a képernyő elé ülnek, szemüveget viselnek. Súlyos asztigmiásoknak állandóan szemüveget kell hordani.Rengeteg más tényező van még, ami miatt a képernyőt elmosódottnak látjuk, vagy egyéb más módon nehezítik a munkánkat. A hibás szemkoordináció,és a rövidlátás is ezek közé tartoznak. Ha az optikus diagnosztizálja ezeket a tényezőket, megfelelő segédletet tud ajánlani a munkához és a mindennapok tevékenységeihez.
Monitor Előtti Munkahelyek

Mára elárasztottak bennünket a számítógépek. Olyan helyen is találkozhatunk velük, ahol nem is gondoltuk volna, talán még a SciFi írók sem jósolták ilyen elterjedt felhasználását. Egyre többen dolgozunk vele, és egyre többeknek van különféle panasza. Egy számítógép önmagában nem sok mindenre jó, beviteli eszközökre (floppy, billentyűzet, joystick, egér stb.) és kimenetre (hangszóró, monitor, nyomtató stb.) van szükség, hogy használni tudjuk. Az optika szakmában a legtöbb panaszt a monitor hosszantartó figyelése miatt kialakuló tünetek okozzák. Ezt a témát járjuk körül mélyreható alapossággal. A kutatómunkában monitorgyártók, forgalmazók, szaklapok, szemészek, optikusok segítettek.

Milyen panaszokat okoz a monitor?

– Fáradtságérzés
– Szemégés
– Homályos látás
– Szempirosodás

Mit tehetünk ellene?

– Ha a szem korrekcióra szorul, azt feltétlen meg kell, hogy kapja. (szemüveget kell hordani)
– Figyelni kell a monitor elhelyezését
– A szem száradását csökkenteni kell Megfelelő monitort kell választani
– Be kell állítani a monitor tulajdonságait

A fáradtságérzés oka, hogy a szem huzamosabban egy irányba, és csak közelre tekint. A szemet mozgató izmok állandó, egyenletes terhelés alatt állnak, ez hosszú idő után megterhelő. – Mintha huzamosabban vigyázzba kellene állni. Nem nagy munka, de nem sokáig bírható. Ilyenkor a távoli látás egy ideig rosszabbá válhat. Másik probléma, hogy monitornézés közben kevesebbet pislogunk, mint máskor. Az átlag pislogás percenként 22 körül van, a monitor előtt ez csak 7 körüli érték. A könny elpárolog a szemből a kötőhártya és a szaruhártya kiszárad, a szem érzékennyé válik, fertőzéseknek kevésbé áll ellen, vérbő lesz. Rosszabb a helyzet, ha a szemnek valamilyen optikai hibája van, és nincs korrigálva szemüveggel, vagy kontaktlencsével. Egyébként a fentebb említett száradási jelenség miatt a kontaktlencse viselése kevésbé ajánlott, de sokan vannak, akiknek nem okoz problémát.

Egy érdekes dolog a rövidlátás esete. Sokan úgy vélik, hogy mivel közelre nem látnak rosszul, nem kell a számítógépes munkához viselniük a szemüveget. Bár még nem bizonyított, de a jelek szerint hibás nézet. A kétszemes együttlátás egyensúlya felborul a szemüveg nélkül, és bár időlegesen kényelmesebb lehet a látás, de hosszú távon sokkal több problémát okoz. Tehát az optika.hu azt ajánlja a rövidlátóknak is, hogy a monitorhoz is használják szemüvegüket. Különféle védőszemüvegeket is be lehet szerezni különleges bevonatokkal, melyeket a munka körülményeit figyelembe véve a szemorvos vagy optikus ajánl. Fontos viszont, hogy tükröződésmentesítő réteg (antireflex, AR-réteg, ET-réteg, MC-réteg mind ugyanazt jelenti) legyen a lencse felszínén.

A monitor

Nem mindegy, hogy helyezzük el a képernyőt, nem mindegy mekkora, és milyen messziről nézzük. A szemnek a legkevésbé megterhelő, ha a lehető legalacsonyabbra tesszük az asztalon, és legalább olyan messze legyen ameddig a kezünkkel elérünk. Legyen szemben, ne kelljen oldala néznünk, vagy ferdén ülni előtte. Néhány munkaasztalba be van süllyesztve a monitor, általában nem látásergonómiai szempontból, mégis ideális megoldás. Ha a szem lefelé tekint, kisebb a szemrés, mintha egyenesen, vagy felfelé néz. Kisebb szemrésnél kevésbé párolog el a könny.A számítógéphez a monitort egy csatolóval: a videomeghajtóval vagy videokártyával csatlakoztatjuk. Erről sok felhasználó talán nem is tud, pedig igen fontos. A monitoron megjelenő kép minősége nem csak a monitoron múlik, hanem ettől a csatolótól is függ. A legjobb monitoron is vacak lesz a kép, ha ez a csatoló gyenge teljesítményű. És persze fordítva is így van, egy csúcskártya semmit sem ér megfelelő monitor nélkül. A szem fáradása a látott kép minőségétől függ. Ha a betűk kicsik, vagy elmosódottak, a színek rikítóak, nem élethűek, a szemet erőlteti. Az is fontos, hogy a képernyő fényereje és a munkahely megvilágítása összhangban legyen. Sötét helyen egy fényes monitor nagyon fárasztó, és nincs rosszabb a monitor üvegében tükröződő lámpafénynél. A kép minőségét – ha a körülményeket megfelelővé tettük – két dolog határozza meg.

A videokártya és a monitor. A videokártyának tudnia kell a 85 Hz-ez függőleges képfrissítési frekvenciát. Ez manapság nem nagy feladat, viszont nagyon sok helyen régi gépek dolgoznak, amik ezt nem tudják. A függőleges képfrissítési frekvencia azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hányszor villan fel a monitor képe (noninterlaced módban) a szemünk előtt. Ha ennek az értéke alacsony, a képet vibrálni látjuk – fárasztó. 85 Hz-nél nagyobb érték általában a normál méretű monitoroknál nem szükséges.

Ennyi már a munka szempontjából már elég egy videokártyától, egyéb szolgáltatások csak speciális feladatokhoz szükségesek. Ezt azonban a monitornak is teljesíteni kell, és még sok egyebet. A legfontosabb jellemzők:

– Felbontás
– Képátló
– Függőleges képfrissítés
– Fókusz
– Sugárzási szint
– Konvergencia
– Torzítás
– Fényerő
– Kontraszt

Monitornézőben

Elég a jó szemüveg? A nemrég kiadott miniszteri rendelet – európai uniós mintákat követve – Magyarországon is két fontos időlimitet ír elő a számítógéppel dolgozók egészségének védelmében: naponta hat óránál többet nem tölthetnek a monitor előtt, és a munkát óránként tízperces pihenőkkel kelt megszakítani. A képernyőfigyelés igen fontos elemére világít rá egy japán felmérés, mely szerint a tartósan számítógép előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához vezet. Normálisan 22-szer pislogunk percenként, olvasás közben ez a szám tízre csökken, a képernyőt figyelve mindössze hétre. A szem idő előtti kifáradásának az alacsony pislogási szám meghatározó tényezője, különösen, ha alacsony a relatív páratartalom a helyiségben. A felmérés fontos megállapítása, hogy szükséges mindenkinél az előzetes alkalmassági vizsgálat, tisztázandó, hogy ép-e a szeme.

Ha nem, akkor elsősorban megfelelő szemüveg felírásával kell segíteni, a monitor ugyanis előhozza, illetve fokozza a rejtett szemhibát. Sajnos, (és ezt vizsgálatok során tapasztaltuk) a sok közeli munka, monitorozás a rövidlátóknál rásegít a myopizációs folyamatra (főleg a fiataloknál), de előfordult már presbyop korban lévőnél is. Úgy tapasztaljuk, hogy fiatal emmetrópok is a sok közelrenézés hatására előbb-utóbb távoli concáv korrekcióra szorulnak. A vizsgálatot mindenkor a páciens kikérdezésével kezdjük. A számítógéppel végzett tevékenység bevonult a legkülönbözőbb “nem számítógépes” munkakörökbe, a fiatalok tanulásának eszköze, sőt egyre többen használják otthon, multimédiás lehetőségei révén a szórakozás eszköze is. Fontos tehát, hogy érdeklődésünk mindenkinél kiterjedjen erre is. Mennyit, milyen gyakorisággal és milyen monitor előtt ül, az milyen távolságra és magasságban helyezkedik el, a fényviszonyok milyenek a helyiségben? Presbiópoknál különösen fontos a monitor távolságát tisztázni, mert ugyan a 60-80 centiméterre lévő a legcélszerűbb, de a körülmények adottsága miatt ettől eltérő távolsággal is találkozni. Az addíciót erre a távolságra állítjuk be, és próbáljuk ki. Kis addíciónál ez a dioptria megfelel az íróasztal távólsághoz is, így egyfókuszú szemüveg használható, de 2,0- es, és nagyobb addíciónál már 0,5-1,0 D. eltérés is lehet, amikor is valamilyen kétfókuszú szemüveget ajánlhatunk.

Jó megoldás a kifejezetten monitor előtti munkákra kifejlesztett, változó fókuszú, de széles olvasó mezőjű és kis addíciójú lencse, mely típusokat több gyártó is forgalmaz. Ezek sajnos a magasabb árfekvésük miatt még kevésbé elterjedtek. Kérdezzünk rá a monitor magasságbeli elhelyezkedésére. Legjobb, ha szemvonaltól lefelé, minimálisan 10- 15°-kal van. Nem javasolhatjuk a monitornak egészen közelre, olvasótávolságba hozását. A monitor előtt kontaktlencsét használók (főleg a lágylencsések) hátrányosabb helyzetben vannak, mint a szemüvegesek. Ez nemcsak abból adódik, hogy a kevesebb pislogás miatt a kontaktlencse felszínét borító könnyfilm gyengül, felszakadhat, ezáltal a száraz szem tüneteit okozza, hanem a kontaktlencsék kisebb szűrőképességgel rendelkeznek. A felületükre lerakódik az a finom por, amit a monitor sztatikus vonzása a környezetben lebegtet. A monitor mindig porosabb, mint az egyéb felületek a környezetében. Általában NE javasoljuk a -tartós- monitor előtti munkák esetén a kontaktlenese viselést. Amennyiben a páciens ennek ellenére viselni akarja, akkor nedvesítő cseppek használatával a panaszok esetleg mérsékelhetőek.

Vélhetően nemcsak e cikk írói tapasztalták, hogy a jól felírt és elkészített szemüveg ellenére a monitor előtt dolgozó páciens továbbra is panaszkodik, hogy elfárad, bár tisztán, jól lát. Az ilyen helyzetek elkerülése teszi szükségessé, hogy átlépjük szakmánk határait, és felvértezzük magunkat legalább az olyan alapvető számítástechnikai ismeretekkel, melyek feljogosítanak bennünket a kiegészítő információk átadására. Beszélnünk kell a fényviszonyokról is. Olvasáshoz eddig is javasoltuk a helyi megvilágítást adó, de nem kápráztató lámpát. A beolvasandó adatokhoz ez szükséges úgy elhelyezve, hogy a monitorra ne essen a fénye. A helyiségben a túl erős fény is zavaró lehet, de az sem jó megoldás, ha lekapcsolják a világítást, és a kriptasötétségű helyiségben csak a képernyő világit. Az emberi szem fényadaptációja (pupilla tágulás-szűkülés, ideghártya retinabíbor) igen nagymértékű.

Ezt kihasználva mindenképpen olyan fényviszonyok beállítása szükséges, hogy ez a két védő funkció a lehető leghatékonyabban működjön, azaz olyan erős háttérvilágítás és a monitor környezetének erős szórt fénnyel történő megvilágítása, ami nem csillog, de a maximális pupillaszűkületet és retinabíbor védelmet adja szemünknek. Ezzel még az éleslátásunk is javul. A képernyőre ne essen ablakból áradó vagy lámpa fénye, mert ez zavaró csillogást okoz, még a jobb monitorokra felvitt tükröződést csökkentő rétegnél is. A legújabb monitorok maradékreflexióját már 0,3%-ra szorították le, ami megközelíti a legjobb szemüveg reflexiócsökkentő rétegek színvonalát. Itt említjük meg az anyagában színezett lencsék kiváló monitorszűrő képességét, melyek alapanyaguknál fogva igen jó szűrőhatással és kifejezetten a monitorok spektrumához igazított karakterisztikájukkal a gyakorlatban is remekül bizonyítottak Lényeges, hogy minden számítógéppel dolgozó ismerje és – bizonyos határokon belül beállítsa – monitorának tulajdonságait. A katódsugárcsöves monitorok káros hatása a köztudatban a sugárzás.

Ezt a képcsőben elhelyezkedő elektronágyuk által kilőtt elektronsugarak és a képcső belső homlokfalán, a megjelenítésért felelős foszfor kölcsönhatása okozza. Régebben ezért volt ajánlatos UV szűrő szemüveg használata (a sárga színt a monochrom volta indokolhatta). A gyártóknak ezt a sugárzást – melynek mértékét szigorú szabványok rögzítik – sikerült egészen kicsire csökkenteni, gyakorlatilag a látható fény tartományára, de csak a monitor előtt ülő felhasználó irányába. A monitor hátrafelé továbbra is intenzíven sugároz, amit elhelyezésénél figyelembe kell venni. Egyik közismert barátunk például, sokáig nem tudta, hogy miért kókadozik kedvenc virága a monitor mögött. Károsító hatása a szemre – mint a legfontosabb tényező – az alacsony képfrissítési frekvenciának van, melynek legalább 85 Hz-nek kell lenni. Ha alacsonyabb az értéke, érzékelhető vibrálást okoz, igen gyorsan kifárasztja a szemet, a jó szemüveg ellenére is. Sokkal magasabbra sem érdemes állítani, mert az átlagos szem nem érzékeli a 120 Hz és a 90 Hz közötti különbséget. A képfrissítési frekvencia a monitor beállításától függ, és fordítottan arányos a képfelbontással.

Előfordulhat, hogy nagy felbontás mellett nem tudjuk elérni a 85 Hz-et, ilyenkor érdemes inkább a kisebb felbontást választani a magasabb képfrissítés eléréséhez. A korszerű monitoroknak – méretüktől függően – van egy ún. optimális beállításuk, melynél képesek a 85 Hz képfrissítésre nagyobb felbontásnál. A régebbieknél előfordulhat, hogy jobb felbontást csak ún. váltott soros üzemmódban tudnak megjeleníteni, ez pedig a képernyő erős vibrálását okozza. Ha nem tudunk monitort cserélni. elégedjünk meg szerényebb képfelbontással.
Szőnyi Elemér és ifj. Feszl István Optikai Magazin 2000/4

Forrás: optika.hu