Woman clicking like button. She Likes it!

A Facebook felhasználóinak elöregedése, a tinédzserek elvándorlása, Zuckerberg játszóterének elfáradása állandó témája a kutatócégeknek, elemző szakembereknek. Született azonban egy írás egy 19 éves egyetemista jóvoltából, amiből több kiderül a fiatalok és a közösségi szolgáltatások viszonyáról, mint a százalékokkal, grafikonokkal telepakolt jelentésekből.

Andrew Watts az Austini Egyetem (Texas) hallgatója és egy hosszú bejegyzésben veszi sorra a legnépszerűbb közösségi oldalakat, illetve azt, hogy ezekhez milyen viszony fűzi a fiatalokat. Azt ő maga is elismeri, hogy a vélemény még nyomokban sem reprezentatív, és kizárólag a szerző, illetve a környezet véleményét hordozza, mégis érdemes foglalkozni vele, mert több rendkívül pontos és érvényes gondolat található benne.

Facebook

„Számunkra a Facebook halott. A Facebook valami olyasmi, amit mindenki használt korábban, mert menő volt, de most már olyan, mint egy kínos családi vacsora, ahonnan nem lehet lelépni”, szól az ítélet a világ legnépszerűbb közösségi oldaláról. Ezek után Andrew többször is ellentmondásba kerül induló állításával, mivel ő és kortárai úgy érzik, hogy ennek ellenére kénytelenek egy fiókot fenntartani, mert akkora a nyomás az ismerősök, családtagok felől, ami miatt egyszerűen nem hagyhatják el az oldalt.

  • A fiatalok jellemzően a csoportok miatt lépnek be – ahogy átnézték a friss posztokat, már lépnek is ki.
  • Az Üzenőfal tökéletesen használhatatlan, érdektelen, az ott megjelenő reklámok elviselhetetlenek
  • A Facebook Messenger részét azonban gyakran használják
  • A bulik utáni beazonosításra, első kapcsolat felvételre továbbra is jó eszköz

Instagram

A fotómegosztó szolgáltatás második helyen történő szerepeltetése, illetve a vele kapcsolatban leírtak azt mutatják, hogy jelenleg ez A legfontosabb közösségi színtér a fiatalok szemében. Sőt, ez a leginkább és valóban használt szolgáltatás, az aktivitás is nagyságrendekkel nagyobb itt, mint a Facebookon, azért lehetséges, hogy egy kiposztolt kép 800 követővel is több lájkot kap, mint egy FB bejegyzés ezres baráti kör mellett.

  • Sokkal nyugodtabban lájkolnak és kommentelnek itt, nincsenek annyira szem előtt, mint a Facebookon
  • Nincs visszakövetési kényszer, így a feed azt fogja tartalmazni, amire az ember ténylegesen kíváncsi
  • Az Instagramon megjelenő tartalom lényegesen minőségibb, mivel a felhasználók feltöltés előtt foglalkoznak a képekkel
  • Az idősebb generáció még nem jelent meg itt tömegesen, de elég népszerű ahhoz, hogy érdekes legyen
  • Nincsenek idegesítő, érdektelen linkek, cikkek, tartalmak a fotók között

Twitter

A mikroblogot a tinédzserek többsége ugyanúgy nem érti kristálytisztán, ahogy az idősebb generáció tagjai. Minden iskolai közösségben van egy megszállott mag, akik gyakran, és tudatosan használják, de ők vannak kisebbségben. Andrew a twitterezőket három fő csoportba osztja:

  • Akik rendszeresen és elsősorban önkifejezésre, illetve panaszkodásra használják
  • Akik azzal a reménnyel posztolnak bármit, hogy azt a jövőbeli főnökük majd olvasni fogja
  • Végül azok, akik csak fogyasztók, és legfeljebb RT-zik, azaz újra közzéteszik a tweeteket.

Snapchat

A Snapchat a fiatalok egyik legdinamikusabban terjedő és legkreatívabb eszköze az önkifejezéshez, ami elsősorban az app My Story funkciójának köszönhető. Andrew szerint ez az a szolgáltatása, ahol a tinédzserek önmaguk lehetnek, ahol képesek megőrizni az identitásukat. Itt nincs nyomás, nincsenek kellemetlen követők, csak a barátok, akik szívesek megmutatják egymásnak, hogy mennyire hajoltak el az előző esti buliban.

Míg a többi felületen a fiatalok görcsösen figyelik, hogy a megosztásik hogyan szerepelnek, mennyi lájkot kapnak, és ha nem sikeres egy kép, akkor törlik, addig a Snapchaten ez nincs így. Mivel a közölt, átküldött fotókat, tartalmak automatikusan törlődnek, sokkal felszabadultabban osztják meg azt, amit máshol lehet, hogy nem is tennének.

Tumblr/Yik Yak/Medium

A Tumblr főleg az anonimitása miatt érdekes és izgalmas, ahol anélkül lehet követni blogokat, közösségeket, hogy az ember felfedné magát. Az URL-hez nem kötődnek nevek, személyiségek, és a lényeg itt is a korábban hangoztatott könnyedség, szabadság. A Yik Yak egy aránylag új szereplő a közösségi média piacén, ahol nincsenek profilok, követők: ami vicces, az a lista elejére kerül, ami pedig nem, az eltűnik a süllyesztőben. Végül a Medium is sorra kerül, mint a fiatal generáció kedvelt blogger helyszíne, ami azért érdekes, mert a tartalmak mellé az ajánló rendszer miatt közösség is képes szerveződni.

Időközben megjelent Andrew Watts a témát még jobban kifejtő második bejegyzése, amiben a YouTube, a Vine, a Google+, a Reddit és egyéb közösségi csatornák kerülnek sorra.

Forrás: Bitport

2015. január 14. 09:53 | eKultúra