2015 egyik legnagyobb biztonsági kockázata lehet a ransomware. Már az év első heteiben több magyar vállalat esett áldozatául olyan vírusos támadásnak, amely a fertőzött számítógépen, illetve azzal hálózati kapcsolatban álló más gépeken, akár szervereken található fájlokat titkosítja.

A magas biztonsági szintű titkosítás feloldásáért „váltságdíjat” követel, ám a fizetés sem szavatolja százszázalékosan, hogy a vállalat visszanyeri a működéséhez elengedhetetlenül szükséges információkat. Utólagos megoldásra, a titkosítás feloldására nincs lehetőség, de a támadás megelőzhető.

Az első zsaroló vírust (ransomware) 1989-ben írta Jospeh Popp, de ez a trójai vírus típus a 2000-es évek elején terjedt el szélesebb körben. Általában spamként vagy számítógépes féregként érkezik a felhasználó gépére, titkosítja a fájlokat, majd erről tájékoztatást is küld. Ebben a tájékoztatásban aztán jelzi a követeléseit, leggyakrabban 500 dollár körüli összeget kérnek a zsarolók a titkosítás feloldásáért. Ilyen támadással szembesült 2015 első három hetében több magyar kkv is, amelyeknek természetesen a munkamenetét is károsan érintette a közös szerveren tárolt fájlok elérhetetlensége.

A Cryptolocker (másik nevén CTB-Locker) trójai vírus 2013-ban jelent meg, első változatának terjedését amerikai kormányügynökségek állították meg 2014-ben. Azóta egyre kifinomultabb titkosítást használó változatai tűntek fel, amelyek komoly fejtörést okoznak még olyan intézményeknek is, mint az FBI, vagy az NCA (National Crime Agency). A britek tapasztalatai szerint elsősorban a kkv-k veszélyeztetettek, a kockázatos levelek száma pedig csak a szigetországban tízmilliókra tehető. Az áldozatoknak csak mintegy 1,3 százaléka fizet, a zsarolóprogram írói azonban így is hatalmas bevételre tesznek szert. Egy 2013-as vizsgálat néhány hónap alatt 27 millió USD-s forgalmat tapasztalt a Cryptolocker fejlesztőihez köthető Bitcoin-számlákon. A DellSecure 2014. augusztusi riportja szerint a CryptoWall (a Cryptolocker egy változata) közel 600 ezer gépet fertőzött meg a felmérést megelőző 6 hónapban. 32 és 64-bites rendszereken is fut, ami miatt még nagyobb eséllyel tud fertőzni.

A vírus ugyan eltávolítható, de az állományok nem nyerhetők vissza. Miközben a titkosítás feloldására nincs túl sok esély, maga a támadás megelőzhető. Vállalati környezetben hasznos lehet, ha számos biztonsági beállítást központilag kényszerítenek ki, mert azokat a felhasználók nem tudják megkerülni.

Az alapvető biztonsági beállítások (mindig friss antivírusprogram, az operációs rendszer és a böngésző automatikus frissítése, erős jelszavak, pop-up ablakok blokkolása, csak megbízható szoftverek letöltése) mellett a Noreg a következőket javasolja a zsaroló vírusok kivédésére:

– Soha ne nyissa meg a kéretlen e-mailek csatolmányait! Az egyébként is hasznos tanács betartása a zsaroló vírusok esetén azért különösen fontos, mert alapvetően ezen az úton terjednek.
– Okostelefonján és tabletjén is hasonló biztonsági beállításokat alkalmazzon, mint a számítógépén! Napjainkban az okoseszközök legalább annyira célpontjai a támadásoknak, mint a hagyományos munkaállomások. A mindennapos használat során ráadásul egyre inkább rajtuk tároljuk személyes adatainkat, így ha ezeket titkosítja egy vírus, az különösen kellemetlen érinthet minket.
– Készítsen rendszeresen biztonsági másolatot (backup), és mentse offline adattárolóra!