Bár az Internet of Things (IoT – azaz a Dolgok Internete) napjaink egyik legtöbbet emlegetett kifejezése, sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is takar valójában. Ez a felnőtt magyar netezőkre is igaz: egy részük a kifejezést ugyan ismeri, de a jelentését már nem; másik részük pedig a konkrét megoldásokkal tisztában van, de még nem tudja ezeket a fogalomhoz kötni.

Mindazonáltal a netezők nyitottak az IoT lehetőségekre, és bár egyelőre nagyon kevesen használnak ilyen eszközöket, 94% szívesen kipróbálná ezeket, 37% pedig tervezi is a következő öt éven belül ilyen készülék vásárlását – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az Internet of Things lehetőségeivel foglalkozik.

Az ‘Internet of Things’, vagy rövidítve ‘IoT’ magyarul a ‘dolgok (tárgyak) internete’, mellyel a mindennapjainkban használt eszközök (például háztartási gépek, autók, mérőórák, pénztárgépek, stb.), az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni.

Ennek a kommunikációnak a motorja az ún. M2M (machine-to-machine) technológia, ami olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával (érzékelőkkel, chipekkel) van ellátva ahhoz, hogy bekapcsolható legyen a rendszerbe.

Az eNET 2015 júliusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők 78%-a állította, hogy nem találkozott még az Internet of Things kifejezéssel. Miután azonban megismerték a fogalom tartalmát, már közülük is 34% válaszolta azt, hogy hallott róla. Ebből is látszik, hogy sokaknak már van valami képük az IoT által nyújtott lehetőségekről, ám ez a kép még elég homályos.

Mindez persze nem is csoda, hiszen az új technológiák gyakran észrevétlenül szivárognak be az életünkbe: használjuk ugyan őket, de azzal már nem vagyunk tisztában, hogy pontosan miket is használunk, hogyan is működnek.

És mit szólnak az IoT-hez a netezők?

A felnőtt netezők többsége nyitott az IoT megoldásokra: 28% bármelyiket kipróbálná, 66% pedig ugyan nem mindet, de egy részüket biztosan. 37% tervezi is, hogy a következő öt év során valamilyen IoT eszközzel látja majd el háztartását.

Bár a válaszadók többsége úgy véli, hogy ezek a megoldások kényelmesebbé teszik az életet (70%) és hasznosak (65%), attól tartanak, hogy az átlagemberek többségének nincs elég pénze ahhoz, hogy ilyen kütyüket tudjon vásárolni otthonába (77%).

A kedvenc IoT megoldások

Az IoT megoldások közül az intelligens otthoni riasztó a leginkább rokonszenves a netezőknek, melyet 4,5-re értékeltek egy ötfokú skálán. Ez az eszköz távollétünkben figyeli otthonunkat, és ha bármilyen nem szokványos, meglepő dolgot észlel, akkor értesítést küld róla nekünk, így mindig tudhatjuk, mi folyik a lakásunkban, amikor épp nem vagyunk otthon. Ezt az eszközt a felnőtt netezők 68%-a szívesen kipróbálná, 18% pedig meg is vásárolná.

A második és a harmadik helyezett egyaránt az autózáshoz kapcsolódik: az intelligens parkolórendszer, mely az autós számára szabad parkolóhelyet keres; illetve az okosautó, mely érzékeli a környező járművek, járókelők és tárgyak pontos helyzetét, sebességérzékelői elősegítik a balesetek elkerülését, és még a várható forgalomról, dugókról is tájékoztat minket.

A top5-be még az okosmérés, illetve az okosotthon fért be az internetezőknél. Az okosmérő valós idejű információt nyújt például a gáz és elektromos áram felhasználási adatainkról valamint annak költségeiről, amiket a szolgáltató is megkap, így nem kell külön leolvasnia a mérőket. Az okosotthon segítségével pedig a háztartási eszközöket és berendezéseket távolról, okostelefonnal irányíthatjuk (így szabályozhatjuk a fűtést vagy a hűtést, lehúzhatjuk a redőnyöket, vagy felkapcsolhatjuk a világítást stb.).

A fenti megoldások közül az okosotthont, az intelligens parkolórendszert és az okosmérést a netezők 1%-a használja már most is, viszont több mint 60% szívesen kipróbálná ezeket, minden tizedik válaszadó pedig meg is vásárolná őket, ha megtehetné.

IoT a boltban, a gyárban… sőt még a tehenekben is!

Az eNET friss kutatása arra is kitért, hogy a válaszadók milyen üzleti IoT megoldásokról hallottak már, illetve van-e olyan, amit már most is használnak munkahelyükön, vállalkozásukban. Ezek közül a legismertebb az online kassza, mely lehetővé teszi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszere és a pénztárgépek közötti adatkommunikációt. Erről a válaszadók kétharmada hallott már, és 7% használta is munkája során.

A flottakövetőről, mely figyelemmel kíséri a mobil eszközökkel ellátott gépjárműveket vagy munkatársakat, 55% hallott már, használati aránya pedig 4%. Számtalan olyan izgalmas üzleti lehetőség van még azonban, mely a netezők körében egyelőre kevésbé ismert, így használati aránya is elenyésző. Ilyen például a mezőgazdaság területén használható szenzor a szarvasmarhák gyomrában, mely az állatok állapotáról szolgáltat információt a gazdák és az állatorvosok számára, elősegítve ezzel a tejhozam mennyiségének és minőségének szabályozását.

Az ipari IoT megoldásokkal akár egy egész gyártósor üzemeltethető távolról is, melynek a legkisebb alkatrészei is jelzik, ha bármilyen eltérés történt, ezáltal a váratlan leállások száma csökkenthető, illetve a karbantartás is előre tervezhetővé válik. A kereskedelemben pedig a speciális jeladók hozhatnak változást, melyek az üzleteknek segítenek felhívni vásárlóik figyelmét akciókra, árleszállításokra, adott termékekre, de azt is jelzik, hogy egy üzlethelyiség mely területei a legkevésbé vagy a leginkább látogatottak.

Hazánkban még csak most kezdődik az Internet of Things

Bár a netezők 94%-a nyitott az IoT megoldásokra, hazánkban jelenleg még nagyon kevesen használják őket, dinamikus terjedésük a jövőben várható. A hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló intelligens eszközök feltehetően nem csak a mindennapjainkat teszik majd kényelmesebbé, hanem az üzleti világot is átalakítják. Mindehhez persze a felhasználók nyitottságán túl arra is szükség van, hogy az üzleti élet szereplői is érdekeltnek tartsák magukat ezekben a fejlesztésekben, s egyre több és egyre költséghatékonyabb lehetőséggel álljanak elő, ezáltal népszerűsítve a jövő internetes technológiáját.

Forrás: mmonline
Fotó: mmonline