Szerinte nagyon komplex kérdésekről van szó, nincsenek egyszerű, kézenfekvő válaszok. Mattheisen szerint a digitális Magyarország a közös ügyünk: a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális szolgáltatások fejlesztése a legfontosabb. “Soha nem szabad elfelejteni, még mindig az internet kezdetének kezdetén vagyunk” – hangsúlyozta Mattheisen, aki szerint a jövő a mai helyzethez képest is iszonyú sok változást és fejlődést fog magával hozni.

A Magyar Telekom vezérigazgatója feltette a kérdést: vajon hány data scientist van Magyarországon, ahhoz képest, hogy mondjuk mennyien vannak San Francisco környékén? Magyarországon is vannak olyan okos emberek, mint Palo Altóban, de ha nincsenek meg a kiinduló feltételek, nem ugyanazon a pályán fogunk versenyezni. Verseny persze így is van, amiben Magyarország részt vesz. Infrastruktúra szempontjából Magyarország nem áll olyan rosszul más országokkal összehasonlítva. A mobil távközlés minőségében Magyarország jól áll sok európai vagy észak-amerikai vidékhez képest. De Mattheisen szerint lehet, hogy eddig nem gondolkodtunk eléggé rendszerben: ennek a gondolkodásnak a fejlesztésére van szükség. Kiemelte: z infokommunikációs technológia fejlesztése minden szektorban hozzájárul a fejlődésben, multiplikátor hatása van.

A digitális ökoszisztéma az emberekből, a vállalkozásokból, a településekből és az államból áll. Ezzel az ökoszisztémával mindenki csak nyerhet. A Magyar Telekom együtt dolgozik magyar településekkel a digitális város megteremtése érdekében, pilot projektekkel. Az új innovációknak rendszerekben kell működniük. Később mindezek országos rendszerré állhatnak össze. “Magyarország nem egy vákuumban van” – hangsúlyozta Christopher Mattheisen. “Versenyben állunk más országokkal, más modellekkel. Fontos, hogy jól döntsünk.” A Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta: az IKT-szektorban van egy észak-amerikai, egy európai és egy ázsiai modell. Egyik sem tökéletes, de mindegyikben van egy szereposztás az állam és az üzleti szféra között. Észak-Amerikát innovációs szempontból laissez-faire gondolkodás jellemzi, az nagyon sikeres volt, gondoljunk csak San Francisco és környéke példájára. De az infrastruktúra terén nem olyan jó az észak-amerikai modell, mint például az ázsiai. Az európai modell nagyon koncentrál a versenyre és a versenyszabályozásra. De Mattheisen szerint Brüsszel szintjén is érzik, hogy gond van a 2020-as célkitűzésekkel, hogy a szabályozási rendszer nem segíti elő a kitűzött célok elérését. Most vizsgálják, hogyan lehet tartani a versenyt. Az ázsiai modellben, például Dél-Koreában az intelligens, aktív állam gyorsan megteremtette az infrastruktúrát, aminek segítségével megszülethet az innovációs szektor.

Christopher Mattheisen szerint “Magyarországon az államnak kell, hogy legyen szerepe – de egy jó szerepe – az infokommunikáció, információs technológia fejlesztésében”. Úgy fogalmazott: vannak cégek, amik Magyarországon befektetnek és adóznak. És vannak olyan cégek, mint a Google, a Facebook, amik nem. “Jó egyensúlyt kell találni.” A kérdés: hogyan lehet Magyarországon saját szektorokat építeni. “A védelem nem elég. Támadni is kell, saját innovációs clustereket kell teremteni” – mondta Mattheisen. Jó egyensúly kell az állam, a piaci szereplők és az EU között. Mattheisen a fontos 2014-es mérföldkövek közé sorolta fel a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát, a Digitális Nemzet Fejlesztési Programot, a Partnerség a Digitális Magyarországért projektet és a Spektrum Tendert; valamint az új időszak uniós forrásait is. A következő évek teendői közé az infrastruktúra, a kompetenciák és a szolgáltatások további fejlesztését sorolta. Mattheisen végül azzal zárta szavait: a szektor üzleti szférája itt van, készen az együttműködésre.