A lent látható kép Margaret Hamiltonról készült, aki a NASA híres holdraszállás-programján, az Apollón is dolgozott. Méghozzá programozóként. Pedig akkor a geekek feltűnése és a feminizmus kirobbanása még évtizedes távolságban voltak.

Az Egyesült Államokban régi tradíció volt, hogy a dolgozó nőket olyan munkákra osztották be, ahol gombokat kellett nyomogatni – például számológépekét vagy írógépekét. Az atombomba fejlesztése, a Manhattan-terv idején is nők gyártották a lyukkártyákat, amivel elvégezhették a szükséges számításokat. A projektben részt vevő fizikusok próbálták minimálisra szorítani a szerepüket, és a nők általában utasításokat kaptak a technikai személyzettől, de sokszor maguknak kellett elvégezniük a szükséges számításokat.

Az elv, miszerint „a programozás a nők dolga”, innentől fogva benne is maradt a köztudatban, legalábbis az informatika csecsemőkoráig. Az első programozók között rengeteg nő volt: az első számítógépes fordítóprogramot (compiler) is egy nő, Grace Murray Hopper írta.

Margaret Hamilton az Earlham College-ben diplomázott matematikából, de a programozást is meg kellett tanulnia. A mellékelt képen Hamilton egy kupac kinyomtatott programkód mellett látható – ezt a programot használták az Apollo űrhajók navigációs rendszeréhez.

Hamilton 31 éves volt, amikor a programot írta; a NASA ki is tüntette érte. 1986-ban megalapította a Hamilton Technologiest a massachusettsi Cambridge-ben, és azóta is ő vezeti a céget.

Forrás: Index

Fotó: Index