Az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló mérés a világ elejére helyezi hazánkat e tekintetben, ám egy másik, az Európai Unió megbízásából készült jelentés viszont már nem ad ilyen kedvező képet.
A nálunk is népszerű Speedtest.net üzemeltetője és tulajdonosa, az Ookla Net Index nevű monitorozó, a sebességmérőre épülő szolgáltatásának adatai szerint hazánkban az ígérthez képest 100,34 százalékban teljesülnek a letöltési sebesség mutatói, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatók bizonyos mértékben még jobb szolgáltatást is nyújtanak annál, mint amiről az előfizetők vásárlás előtt értesülhetnek – írta meg elemző közleményében az internetet.hu.
Magyarország a világ élvonalában
A globális adatok szerint az internetszolgáltatók Ázsiában, Kelet-Európában és Dél-Amerikában tartják be leginkább letöltési sebességre vonatkozó ígéreteiket. A lista első és a harmadik helyén Kína (103,45%), illetve Tajvan (99,45%) található, közéjük ékelődött be Magyarország éppen 100 százalék feletti mutatóval. Bár a szlovák (98,39%), az ukrán (97,72%), a horvát (96,53%) vagy a román (94,59%) szolgáltatók nem tudják teljes mértékben biztosítani az ígért letöltési sebességet, még ők is jócskán lekörözik Nyugat-Európa legfejlettebb országait. A lista utolsó három helyén például Írországot (62,7%), Franciaországot (63,51%) és Olaszországot (64,09%) találjuk, de teljesítéseikkel nem büszkélkedhetnek az osztrák (75,03%), a brit (78,03%) és a német (82,24%) szolgáltatók sem. Az globális átlag 87,5 százalék, az Európai Unióé pedig még ennél is kisebb, 85,1 százalék.
Ez az eredmény némiképp meglepő, akár a mindennapi tapasztalatainkra gondolunk, akár arra a tegnapi tudósításunkra, melyben egy uniós közleményt ismertettünk. Ez utóbbi, a SamKnows által készített felmérés szerint ugyanis az ígérthez képest a megvalósuló letöltési sebesség mértékének EU-s átlaga sokkal rosszabb (75 százalék), a magyar szolgáltatók pedig nemhogy túlteljesítenék az ígéreteket, hanem jelentősen el is maradnak attól (84,93 százalék).
Az eltérés egyik oka, hogy a SamKnows adatai csak a legelterjedtebbre, a kábeles netre vonatkoznak, másrészt feltehetően módszertani, annak ellenére, hogy mind az Ookla, mind a SamKnows önkéntes adatszolgáltatásra épít – ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a speedtest.net-re a kíváncsiak jelentkeznek be, a SamKnows viszont egy uniós projekt keretében szervezett önkéntes közösséget hozott létre, melynek tagjai egy speciális mérőeszközt csatlakoztatnak a számítógépükre.
Az Ookla eredményeit Solt Ádám, az internetet.hu távközlési szakértője így értékeli: „Kelet-Európa remek eredményei a kisebb penetrációval is magyarázhatók. Bár a nyugati országokban jóval fejlettebb az infrastruktúra és a rendelkezésre álló sávszélesség, ez jelentősen több felhasználó közt oszlik meg. Ahhoz, hogy a fejlett országokban is teljesülhessenek a szolgáltatók ígéretei, arányaiban nagyobb beruházásokra lenne szükség.”
Itthon elégedettek a felhasználók
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) márciusban kiadott felmérése szerint az üzleti szereplők közel négyötöde elégedett azzal, ahogyan a szolgáltatója tájékoztatja az általa kínált szolgáltatás minőségéről. Az elégedettségi mutató a lakosság körében is 80 százalék körül mozog, az intézményi és a nonprofit szektorban pedig ez az arány még magasabb. Egy fogyasztói tudatosságot vizsgáló NMHH-felmérés szerint az előfizetők 91 százaléka nem tervezi, hogy szolgáltatót vált a közeljövőben. Arra a kérdésre, hogy elégedett-e szolgáltatójával, a vezetékes internettel rendelkezők 84 százaléka pozitív választ adott. Ehhez képest Európában átlagosan az előfizetők 27-41 százaléka véli úgy, hogy a letöltési sebessége nem felel meg a szolgáltató által a szerződésben vállaltaknak.
Magyarországon is romolhat még a helyzet
A penetráció növekedésével viszont könnyen elképzelhető, hogy a teljesített értékek a közeljövőben csökkenni fognak az ígértekhez képest. „Az elmúlt évek adatai alapján már így is megfigyelhető egy kisebb mértékű csökkenés. A gyengülő teljesítménynek a következő évtizedben várható infrastruktúrafejlesztés és az új technológiák (4G) elterjedése szabhat gátat. Viszont akik elégedetlenek, azok nem az átlagos netsebességre, hanem inkább a szolgáltatások blokkolására szoktak panaszkodni” – magyarázza Solt Ádám.
Forrás: IT Cafe
