Adatmentés és informatikai biztonság: a világszerte elismert Kürt Zrt. speciális beavatkozások sorával tette le névjegyét, a közelmúltban elnyerték a Hungarikum minősítést. Ott is látványos eredményt értek el, ahol a pusztító tűzvészben egy szög sem maradt épen. Kürti Sándor Széchenyi-díjas cégvezető-tulajdonos a tanulást tartja a legjobb befektetésnek.

– Hogyan érkezett Kaposvárra?

– Sztrádán jöttem, bár vasúton stílusosabb lett volna – mondta Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke. – Nagyapám, Kürti Imre 1900-ban szerzett gépészmérnöki diplomát, s az Osztrák-Magyar Monarchiában a vasútnál helyezkedett el, Zágrábban fűtőház főnök volt. Trianon után – mivel szerb lányt vett feleségül – megkérdezték tőlük: melyik országban akarnak élni? Nagyapámnak Kaposváron állomásfőnöki állást ajánlottak, amit elvállalt.

– Ahogy a közlekedésben, úgy a számítástechnikában is alapelvárás a biztonság. Honnan az érdeklődés?

– A véletlenek összjátéka. A Kürt a második munkahelyem. Előtte húsz évig dolgoztam a százhalombattai olajfinomítóban. Vegyészmérnöknek tanultam, vegyipari folyamatok automatizálásával foglalkoztam, arra képeztek ki, hogy Százhalombattán dolgozzak az életem végéig, s úgy is terveztem.

– Mi hozott változást az életében?

– 1985-ben kirúgtak. A testvéremnek akkor már volt egy szabadalma, amelyre egy pici vállalati gmk-t lehetett építeni. Sokáig nem találtam munkát, pénztartalékom nem volt, ő állást ajánlott, amit elfogadtam.

– Mit kellett csinálnia?

– A szabadalma alapján javítgatott adattárolók műanyag burkolatát mosogattam.

– Nehéz időszak volt?

– Nem, mert a testvéremmel nagyon jól együttműködünk. Azóta is így van. A családi összhang sokat jelent, rengeteg energiát emészt ugyanis föl, ha a társaság nem egy irányba húz. Például a Microsoftnál 140 ezer ember igazi közösség, s az egész világot megnyerték informatikai oldalon, bevételük lényegesen több, mint Magyarország nemzeti jövedelme.

– Önök a nemzetközi terepen is megállták a helyüket.

– 1995-ben, megalakulásunk után a hatodik évben a világ legjelentősebb gazdasági lapjában, a Business Weekben ezzel a címmel jelent meg rólunk egy cikk: akik felrajzolták Magyarországot a csúcstechnológia térképére.

– Csúcsérzés volt?

– Nem tettünk csodát, van egy vékony szakmai rés, amelyben a mi gárdánk nagyon jó.

– Nagy a konkurencia?

– Igen, ezen a téren is. Nem vagyunk zsenibbek, mint mások, de jobban akarjuk a sikert, hatékonyabban összpontosítunk és hosszabb távon tervezünk.

– Az üzleti siker olyan, mint a diéta: nehéz lefogyni, de még nehezebb megtartani a kívánt súlyt – fogalmazott nemrég egy cégvezető. Ön egyetért ezzel?

– Nagyon sok menedzsment-rendszer van, amely megmondja, hogy milyen struktúrában lehet elérni a sikert, ezeket például a Harvardon négy féléven át oktatják a világ legokosabb gyerekeinek. A lényeg: hosszú távon kell gondolkodni, csapatot kell tudni építeni, a versenyelőnyöket kell gyűjteni. Legalább egy centivel légy jobb a másiknál: ilyen értelemben a sporthoz lehet hasonlítani az üzletet, s állandóan nyerni kell.

– Hihetetlen sebességgel rengeteg változáson ment át a számítástechnika. Miképp tudtak az élvonalban maradni?

– Ennek nagyon sok összetevője van. Nem most kezdtük a munkát, s nem hirtelen kerültünk az uborkafára. Cégünk a rendszerváltáskor, 1989-ben alakult, de nem a semmiből, abban a pillanatban, amikor létrejött, már több mint harminc ipari szabadalommal rendelkeztek azok a koponyák, akik a Kürtbe jöttek. Előtte is nagy magyar vállalatoknál dolgoztak, s mágneses adattárolási problémákkal foglalkoztak. Nagyon hosszú, kitartó munka eredménye, hogy a Kürt ott tart, ahol.

– Hogyan lehet folyamatosan fenntartani ezt az állapotot?

– Olyan, mint az angol gyep: minden nap locsolni és nyírni kell. Nincs óriási trükk, csak az, hogy egy picit mindig jobban kell csinálni, mint a szomszéd.

– Melyik eredményére a legbüszkébb?

– Minden nap kell egy kis újítás, előremenetel, s aztán egyszer csak megérkezik az eredmény egy csomagban. Például: Hungarikum lett a Kürt adatmentés.

– Mennyire tehetségesek a magyar ifjak ezen a szakterületen? Van ok a bizakodásra?

– Lehetne, mert vannak olyan paraméterek, amelyekben biztosan jók. De nagyon sok fontos tényezőt elhanyagolunk: versenyelőnyöket hagyunk ki, mert nem tanítjuk meg a gyermekeinket csapatban gondolkodni, felelősségteljesen viselkedni, nem tanítjuk meg arra őket, hogy mit jelent lojálisnak lenni, mi a szociális felelősségtudat. Ezeket felnőttkorban már nagyon nehéz a gyerekeink fejébe betölteni.

– Ez kinek a dolga lenne?

– A magyar oktatási rendszer feladata lenne, de ami ezen a területen történik, kritikán aluli. Alapos, nagyon részletes megállapodás kellene, nemzeti konszenzus, hogy miként lehetne sok-sok éven áthidaló oktatási kultúrát Magyarországon úgy elterjeszteni, hogy ne maradjunk le fényévnyi gyorsasággal a környezető országoktól.

– Lát esélyt a gyors, hatékony változásra?

– Nem vagyok oktatáspedagógus, csak az eredményt látom. Három éve három munkahelyet hirdettünk meg, a fejvadász cégek tálcán hoztak nekünk 186 gyereket, akik papíron megfeleltek. Kettőt tudtunk felvenni, s az egyik kanadai volt.

– Mi a helyzet most az iparágban?

– Szakterületünk az információ biztonsága. Mi ennek két területén működünk. Adatmentésre akkor van szükség, ha már bekövetkezett az informatikai katasztrófa, s mi minimalizáljuk a károkat. A másik a megelőzés, ezen a területen egyfelől nagyon gyors a fejlődés, másrészt óriási buktatót jelent, hogy kevés kézben koncentrálódnak óriási tőkék, s ők kevesebb biztonsági megoldást dolgoznak ki, mint szükséges volna.

– Hogyan védekeznek az ipari kémek ellen?

– A legjobb védekezés, hogy mi egy kicsit gyorsabban futunk, mint mindenki más. Vannak olyan ötleteink, gondolataink napi szinten is, amit ha az adott pillanatban ellopnak tőlünk, holnap azzal már semmire nem mennek, mi már nem azt használjuk, hanem újat, jobban.

– Eltűnt adatok, feltört számítógépes szupertitkos rendszerek: gyakran kémfilmbe illő botrányokról tudósít a média. Mi véd egy átlagos számítógépes felhasználót?

– A józan paraszti esze. Azzal kell tisztában lennie, hogy érdemes értékarányos védelmet kiépíteni a rendszerén.

Az amerikai elnök megköszönte

Leghíresebb adatmentésük a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadáshoz kötődik, ezt a CNN hozta nyilvánosságra. Kürti Sándort titoktartási nyilatkozat köti ebben az ügyben. Tény: New York állam kormányzója és New York polgármestere levélben köszönte meg a munkájukat, s George Bush akkori amerikai elnök fogadta őt. Nyilván komoly teljesítményt díjaztak ezzel. A reagálások óriási pr-értéket jelentettek a cégnek.

Az elévülési idő miatt itthoni munkáikról sem beszélhet. De például az 1990-es években a Budapesti Nemzetközi Vásár könnyűszerkezetes B-épülete leégett. Egy egyenes szög sem maradt a romok alatt, de a kiállítást szervező cég ottani informatikai rendszeréből az összes adatot sikerült megmenteniük.

Forrás: sonline.hu

Fotó: sonline.hu