Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint ugyan oldaltípusok tucatjai várják az olvasókat, csupán három kategóriát nézeget legalább heti gyakorisággal az internetezők több mint fele. Olyan keresőoldalak, mint például a Google, az online közönség 74 százalékát csábítják hetente egy vagy több alkalommal.
A központi infokommunikációs fejlesztési tervek és az ágazati informatikai feladatok megvalósításának és összehangolásának kérdéseivel, a gazdasági szektorok közötti informatikai együttműködés elősegítésének lehetőségeivel, valamint az információs társadalom építésének kihívásaival foglalkozik majd az idei Infotér konferencia, amelyet november 7-8-án tartanak Balatonfüreden.
Az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös szervezésében negyedik alkalommal megrendezett konferencia előtt álló feladatokról az Infotér elnöke, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) illetékes vezetői tájékoztatták a sajtó képviselőt kedden Budapesten.
A felszólalók hangsúlyozták, hogy a négyéves magyarországi kormányzati, illetve a hétéves uniós tervezési ciklus végének idei egybeesése az elért eredmények és hiányosságok számba vétele mellett lehetőséget ad az egyeztetésre is a kormányzati és a civil szféra között a következő költségvetési tervezési ciklusban az informatikai fejlesztésekben követendő stratégia kialakításához.
Soltész Attila, az Infotér elnöke rámutatott: a magyar információs társdalom fejlettségi szintje kissé elmarad az uniós átlagtól. Az internethasználatban és az elektronikus kormányzati szolgáltatások használatában az uniós átlag közelében van Magyarország, az online vásárlásoknál viszont az utolsó egyharmadban vagyunk, míg az online játékban az első egyharmadban – mondta el Soltész Attila.
Vályi-Nagy Vilmos, az NFM infokommunikációért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az Európai Unió infokommunikációs szektora a jelenlegi költségvetési periódusban jelentős mértékben leszakadt az Egyesült Államoktól és az ázsiai feltörekvő országoktól, mivel az EU döntési-finanszírozási rendszere nincs felkészülve egy ilyen dinamikus innovatív ágazat támogatására.
“Hiába szeretnénk mi Magyarországon sokkal gyorsabban és sokkal egyszerűbben ezeket a forrásokat biztosítani, ha jelenlegi európai pénzelosztási rend ezt nem teszi lehetővé” – fogalmazott. Magyarország már több alkalommal is jelezte Brüsszelnek, hogy ezen változtatni kell – tette hozzá.
Magyarország a támogatáspolitikához kapcsolódó intézményrendszer működését mindenképpen egyszerűbbé és gyorsabbá kívánja tenni, és ez a folyamat az elmúlt másfél-két évben már lendületet is vett – mondta el Vályi-Nagy Vilmos.
Az államtitkár jelezte, négy fő terület fejlesztését kívánják támogatni: az informatikai infrastruktúrát, az informatika “keresleti oldalának” bővítését – elsősorban a digitális írástudatlanság felszámolásával, illetve a szektor szereplőinek piaci megerősítését exportképes termékek előállításához, valamint az informatikai oktatást nemzetközileg versenyképes szakemberek képzéséhez.
Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondása szerint az uniós támogatásokhoz rendkívül bürokratikus módon lehet csak hozzájutni, és ha ezen nem sikerül változtatni, akkor megismétlődhet az a helyzet, hogy ismét csak egy ciklusvégi hajrában tudjuk a forrásokat felhasználni.
A határokat átjárhatóbbá tévő uniós törekvéssel összhangban Magyarország európai szinten is elismert jó megoldásokat tud felmutatni a közigazgatási rendszerek közötti átjárhatóság javításában. A rendszerek közötti átjárhatóság megteremtése területén sem az EU, sem Magyarország nincs lemaradva az Egyesült Államok és a fejlődő ázsiai országok mögött – hangsúlyozta a KIM helyettes államtitkára.
Forrás:http://elemzeskozpont.hu, MTI
