Ezen még az olyan nagy nemzetközi kampányok és helyi kezdeményezések sem segítettek, mint a Girls in ICT és a Skool. Világméretű a probléma.

A technológiai, média és távközlési ipart rendszeresen monitorozó Deloitte a női munkavállalók helyzetét is vizsgálta. Women in IT jobs című elemzésük alapján egyet biztosan nem állíthatunk, hogy a szakma már túlzottan elnőiesedett volna, sőt a tavalyihoz képest a helyzet inkább romlott. Az ágazatban a nők aránya még az iparilag fejlett országokban sem éri el a 25 százalékot.

Kevesebb a női IT-vezető is

Az IT-ben a nemek közti egyenlőtlenség társadalmi és gazdasági kérdéseket is felvet, ráadásul költsége dollármilliárdokban mérhető. Ezt figyelembe véve hosszabb távon ésszerű célkitűzésnek látszik, hogy az IKT állások felét nők töltsék be – állapítja meg a tanácsadó cég tanulmánya. Miért van az, hogy a 2016-os számok még ennek a felét sem érik el, és miért nem tud a helyzet gyorsabban javulni – teszik fel a kérdést az elemzők.

A nemek közti egyenlőtlenség az IKT iparágban 2005-től került igazán reflektorfénybe. Azt gondolhatnánk, hogy azóta jelentős javulás figyelhető ezen téren, különösen 2010.óta, amikor elindult például a Nemzetközi Távközlési Unió Girls in ICT kampánya. Azóta évről-évre cikkek sokasága szól a női IT-s sikerkarrierekről. A nagy technológiai multiknál (Microsoft, Cisco stb.) már a vezetői pozíciókra is megszülettek a női kvóták.

A számokban azonban nem látható az erőfeszítések eredménye, sőt! Svédországban például 2005 és 2013 között 23-ról 22 százalékra csökkent az IKT iparban foglalkoztatott nők aránya. Ezt némileg ellensúlyozta, hogy a vezetői beosztásokban arányuk 16-ról 21 százalékra javult.

A technológia fellegvárának számító Egyesült Államokban, ahol mintegy 5 millióan dolgoznak az iparágban, szintén csökkent a nők részaránya 2010 és 2014 között 25-ről 24 százalékra. Ráadásul ott még a vezetői beosztásúak aránya is csökkent: 2010-ben még 30 százalék volt, 2014-ben azonban már csak 27 százalékot mértek az amerikai statisztikusok. Az USA-n belül üdítő kivétel a Szilícium-völgy, pontosabban az ott működő óriásvállalatok, melyeknél egyes IT-szakmákban már közelít a nők aránya az ideálisnak tartott 50 százalékhoz.

Az Egyesült Királyságban 1,2 millió IKT-állás található. Az iparágban dolgozó nők aránya itt némileg emelkedett, 2010 és 2015 között 17-ről 18 százalékra. Az általános visszaesés azért is szembeötlő, mert az elmúlt öt év alatt a fejlett országok mindegyikében 20 százalékot meghaladó mértékben bővült az IKT állások száma.

A megoldás egyik kulcsa az oktatás – még nálunk is

Noha nem minden IT-szakember rendelkezik szakirányú végzettséggel, alapvetően mégis a közép- és felsőfokú oktatásra vezethető vissza a nők alulfoglalkoztatottsága az iparágban. Az USA-ban például a számítógép tudománnyal összefüggő szakokon végzetteknek mindössze a 18 százaléka volt nő, az arány ráadásul drasztikus csökkenést mutat az 1985-ös adatokhoz képest. Abban az évben a nők az ezen a területen frissen diplomázottaknak a 37 százalékát tették ki.

A brit adatok is hasonló trendeket mutatnak, a szigetországban a 2013/14-es tanévben a számítógéptudományos ismereteket hallgatók alig több mint 17 százaléka volt lány, miközben több nő tanul a brit felsőoktatásban, mint férfi: arányuk 56 százalék. Svédországban is inkább visszaesés figyelhető meg, 2000-ben még a nők 30 százaléka rendelkezett infokom ismereteket nyújtó diplomával, 2010-ben már csak a 24 százalékuk.

Magyarországon még rosszabb a helyzet, a diplomás pályakövető rendszer nemek összetételére vonatkozó legutóbbi adatai szerint az informatikához köthető diplomások körében még 2013-ban is alig 10 százalék volt a nők aránya. Ezért persze a “nőket a műszaki pályára?” tematikával összefüggő, még mindig szép számmal élő sztereotípiák is felelőssé tehetők, mint például a racionális férfi és az emocionális női agyról szóló elképzelések, vagy hogy a lányok inkább a humán tárgyak iránt vonzódnak.

A lányok műszaki pályára irányítását segítő Skool alapítvány ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az informatikai szemléletet, a kódolási alapelemeket már érdemes 8-10 éves korban megismertetni a tanulókkal, mert 12-13 éves korban, kellő alapok híján a lányoknál már inkább az dől el, hogy nem akarnak  informatikusok lenni.

Diszkrimináló állások és álláshirdetések?

Nézzük, mennyire nélkülözik a nemi diszkriminációt az álláslehetőségek! A Deloitte szakértői szerint ez lenne az első fontos lépés, de még közel sem elegendő. Manapság az állások jelentős részét online módon hirdetik meg, a hirdetések tagjei pedig a legtöbb állás esetében férfira utalnak, így azokra a női álláskeresők nehezebben bukkannak rá.

Az egyik megoldás lehet, hogy az állásközvetítőknél is bővüljön a női alkalmazottak száma, de néha ez sem elég. A személyzetis szakemberek többségében ugyanis még ma is él az a sztereotípia, hogy egy IT-állás inkább való egy férfinak, mint az ugyanolyan kvalifikációval rendelkező nőnek.

Részben a nem igazán befogadó munkakörnyezet is az oka lehet a gyorsabb pályaelhagyásnak. Egy tanulmány szerint a nők körében 45 százalékkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az első év után otthagyják az adott IT-állást, mint a férfiak körében.

Meglehetősen nagyok az eltérések a javadalmazásban is. A tanulmány utal rá, hogy az USA-ban egy női webfejlesztő 20 százalékkal keres kevesebbet férfi társánál, de a rendszergazdáknál is legalább 13 százalék a különbség.

Emellett a szakmára, főleg a közép- és felsővezetői szinten, nemcsak a nemek, hanem a fajok szerinti megkülönböztetés is jellemző. A Deloitte szakértői ennek kapcsán egy a Szilícium-völgy cégei körében végzett tavalyi felmérést idéznek. Ez megállapítja, hogy a spanyolok, az ázsiaiak és az afro-amerikaiak hátrányban vannak a vezetői pozíciók betöltésénél a fehér férfiakkal és fehér nőkkel szemben.

Visszatérve a női foglalkoztatottakra, a Deloitte-tanulmány külön fejezetet szentel a kormányzati szerepvállalásnak. Szerintük az egyik szóbajöhető megoldás, hogy maga az állam foglalkoztasson több nőt a közszféra IT-állásaiban. Túlzottan nagy fordulatot azonban várhatóan ez sem hoz, hiszen Svédországban például az állami IT jellegű állások aránya a teljes IT-s piacon mindössze 15 százalék. Az is igaz, hogy ezen belül a nők aránya már eléri az egyharmadot, szemben az ország összes IT-állására vonatkozó 22 százalékkal.

Egy szóval nem könnyű érdemi és okos tanácsokat adni a helyzet megváltoztatására.

Forrás: bitportal.hu