Az EU Digitális Menetrendje alapján a kormány célul tűzte ki, hogy 2018-ra Magyarország teljes területén biztosított legyen a 30 Mbps sávszélességű internet elérése, rendelkezésre álljon az ehhez szükséges hálózati infrastruktúra.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) meghatározta a végrehajtáshoz kapcsolódó konkrét feladatokat, többek között a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséghez rendelte a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) keretében Magyarország széles-sáv ellátásának teljes, országos felmérését, és egy országos szintű térképes adatbázis elkészítését az újgenerációs hálózati lefedettségre vonatkozóan.

Az országos felmérés (SZIP mapping) elsődleges célja volt, hogy Magyarország valamennyi (3154) településére vonatkozóan, bel- és külterületen egyaránt (nem lakott üdülők kivételével), utca és házszám szintig, a lakosságra, a vállalkozásokra és közintézményekre vonatkozóan, közhiteles címadatbázis alapján, sávszélesség tekintetében kategóriákra bontva, térinformatikai ábrázolásra alkalmas módon (GEO- koordináták hozzárendelésével) mutassa be Magyarország internet lefedettségének jelenlegi helyzetét.

A távlati célokat is figyelembe véve a SZIP mapping a szélessávú internet lefedettségi adatokat négy kategóriában sorolta:

1)az adott végponton nincsen internet ellátás

2)az elérhető hálózatsebesség kisebb, mint 30 Mbps

3)az elérhető hálózatsebesség meghaladja a 30 Mbps-t

4)a végpontra egy szolgáltató önerős vállalást tett

A felmérés a Magyarországon bejegyzett, internetszolgáltatói jogkörrel rendelkező, az NMHH nyilvántartásában szereplő, 2014 decemberében szám szerint 502 szolgáltató közreműködésével, önkéntes adatszolgáltatás alapján történt.

A felmérés első fázisában valamennyi internetszolgáltatóval kapcsolatfelvétel történt, a szükséges adatszolgáltatás érdekében. A szolgáltatói adatközlés-adatgyűjtés teljes folyamata anonim módon történt, az NFM, illetve NGM megbízásából a feladatot végrehajtó eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a szolgáltatókkal titoktartási megállapodást kötött.

A második fázisban a begyűjtött adatok közzétételére került sor a Lechner Tudásközpont e-Közmű rendszerének felhasználásával, és az intézet aktív közreműködésével. A térinformatikai felületen publikált lefedettségi adatokat bárki megnézhette, és véleményét is közölhette saját – a mapping jelzésétől esetleg eltérő – tapasztalata alapján is.

A nyilvános lakossági konzultációval párhuzamosan a szolgáltatóknak is lehetőségük volt eltéréseket jelezni az adatszolgáltatói WEB- felületen. A szolgáltatói észrevételek igen nagy hányada címeltérés vagy cím azonosíthatatlanság jellegű volt. Ennek elsődleges magyarázata, hogy a mapping input törzsadatbázis funkciót betöltő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) lakcím adatbázis önmagában sem tökéletes pontosságú.

A harmadik fázisban a 2014/61 EU irányelvnek és a Broadband Guideline 2013/C 25/01 útmutatásának megfelelően bekérésre kerültek az adatszolgáltatók három éves fejlesztési tervei. Ez azért volt elengedhetetlen, mert mindazon háztartások, melyek szélessávú internettel való lefedését a szolgáltatók saját tőkéből megvalósított fejlesztéssel az elkövetkezendő három évben tervezik, kiesnek a SZIP projekt szkópjából. Megállapítható, hogy a szolgáltatók a közel 1,1 millió lefedetlen háztartáshoz képest jelentős vállalást tettek, a szükséges hálózatépítések mintegy felét önerőből teljesítik.

Az utolsó fázisban az országos felmérés adatgyűjtési folyamatának végeredményeként előállt adatbázisban még meglévő anomáliák tisztázására és kezelésére is sor került.

A korábbiakban ilyen volumenű és kiterjedésű felmérés Magyarországon még nem történt, így a KIFÜ az elektronikus hírközlési hálózatok teljes felmérésével, a legkorszerűbb térinformatikai megoldás implementálásával hozzájárult a Digitális Magyarország alapkő letételéhez.

Forrás: KIFÜ