Miközben ma a köznevelésben tanuló legidősebb diák is fiatalabb a Google-nél, 18 éves koráig a legtöbb hazai fiatal az iskolában szinte kizárólag informatika órán találkozik számítógéppel, korszerűbb digitális eszközzel pedig ott sem; így az oktatás rendszerben csak a szerencsés keveseknek van esélye olyan szintű digitális felkészültségre szert tenni, amilyenre a munkaerőpiacon szüksége lesz.
Ezt a helyzetet hivatott enyhíteni az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kezdeményezett idén első alkalommal, április 4-8. között zajló Digitális Témahét (DTH), a melynek fő célja a digitális pedagógia minél szélesebb körű elterjesztése a köznevelésben. A digitalizáció terjedése a munkaerő piaci elvárásokat is alapjaiban alakította át: néhány év múlva a legtöbb szakmában foglalkoztatási alapfeltétel lesz a digitális jártasság – a köznevelésnek erre már ma meg kell találnia a megfelelő válaszokat.
Még ma is rengeteg tévhit övezi az oktatásban a digitalizációt; sok helyen tiltják vagy legalábbis rossz szemmel nézik a digitális eszközök használatát, máshol kizárólag az „informatikai kabinet” falai közé van száműzve a digitális világ, holott a digitalizáció már olyan mértékben mindennapjaink része, mint az elektromos áram vagy a vezetékes víz. – mondta Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója
Digitális írástudás nélkül az ember kirekesztetté válik, és pár éven belül elveszíti foglalkoztathatóságát – azaz munkaerőpiaci esélyeit.Ráadásul a legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amelyhez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni, és a legvonzóbb állások több mint fele speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció.” – mondta el Vityi Péter, a Digitális Témahetet koordináló Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) alelnöke. Jelenleg 22 ezer betöltetlen informatikai állás van Magyarországon ebben a szférában a legmagasabb a kezdő fizetés, és később is itt lehet az egyik legjobban keresni.
Az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon eddig a diákok zöme csak az informatika tantárgy szűkös keretei között tudta elsajátítani az alapvető digitális készségeket; ennek megváltoztatása érdekében a Digitális Témahét a digitális pedagógia elterjesztését, alkalmazásának szélesítését és mélyítését, az iskolai pedagógiai eszközök és alkalmazott módszerek körének bővítését célozza.
A program célja, hogy ne csupán az informatika tantárgy keretében valósuljon meg a digitális kompetenciát alkotó készségek, képességek fejlesztése, hanem bármely tanórán kezdjék el használni a digitális eszközöket a tanárok és a diákok. Ráadásul, az IKT alapú pedagógia nem csak a digitális írástudás, hanem más alapkompetenciák fejlesztését is támogatja.Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos a Digitális Témahét megnyitó sajtótájékoztatóján elmondta:
„Egy 21. századi iskolában a versenyképes tudás megszerzése, az ismeretek alkalmazhatósága az alapkövetelmények közé tartozik. Az ehhez hasonló programok akkor lehetnek gyümölcsözők, ha a pedagógusok nyitottak az innovációra, és a módszertan mögött figyelembe veszik a gyerekek igényeit is. A cél az alapkészségek, a kulcskompetenciák megerősítése, hiszen a technológia változása azt mutatja, hogy két évtizeden belül nem lesz olyan munka, ahol ne lenne szükség valamilyen szinten a digitális tudásra, az eszközök használatán túl ennek a világnak az intelligens használatára.
”„A jövő iskolája digitális”– jelentette ki Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a Digitális Témahét megnyitó sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a Digitális Jólét Program keretében készülő Digitális Oktatási Stratégia kiindulási pontja, hogy nem lehet 20. századi módszerekkel felkészíteni gyermekeinket a 21. század kihívásaira. A Digitális Témahét kezdeményezés teljes mértékben illeszkedik ehhez a felismeréshez, hiszen hozzájárul a résztvevő oktatási intézmények, pedagógusok és diákok digitális felkészítéséhez, a jövő digitális iskolájában való helytálláshoz.
Forrás: IVSZ
Fotó: IVSZ
