Fromann Richárd, a JátékosLét Kutatóközpont vezetője a nyeremény átadása után egy rövid beszélgetésben kérdezte a szerencsés nyertest, Kiss Borbálát (“Bobot”) az online játékokkal és a “játékos léttel” való kapcsolatáról, véleményéről, nézeteiről, akiről elmondhatjuk, hogy benne egy rendkívül vidám, felszabadult és játékos embert ismerhettünk meg. Az interjú alatt mindvégig mosolygott, igazi életöröm volt benne, aki a valóságban is a játékos lét méltó képviselője.

Mit érez most, hogy Ön nyerte meg a 100 ezer forintos ajándékutalványt?

Boldog vagyok, alig tudom elhinni! Igen nagy öröm utólagos karácsonyra, és ráadásul ez születésnapi ajándék is, mivel éppen ma van a születésnapom! Most már igyekszem realizálni, magamhoz térni, hogy ez valóban megtörtént velem. Nagy örömmel játszom amúgy is, és ez még plusz ajándék azon kívül.

Van már elképzelése, hogy mire tudja majd beváltani a nyereményt?

Már nézegettem a boltokat, a választékokat, vannak már favoritok, még majd eldöntöm, hogy melyik legyen a sok közül, mivel a bőség zavarával küszködöm. Jelenleg PC-vel játszom, de lehet, hogy bővítem majd az otthoniakat, esetleg PlayStation-nel megpróbálkozom, de lehet, hogy, X-box lesz belőle; bár az is lehet, hogy az unokáim lenyúlják, de akkor azzal közösen játszunk! Ők inkább autóversenyes játékokkal, én pedig szinte mindennel, mert annyira szeretek játszani!

Mióta játszik digitális játékokkal?

Körülbelül 5 éve, és én kifejezetten ezért tanultam meg a számítógépezést! Azonban nem csak én, hanem a többi nyugdíjas, hasonló korú barátnőim is, mert látták, hogy milyen jól haladok és hogy a játék milyen jó napi elfoglaltságot, sőt: feladatot nyújt. Ennek azért van jelentősége, mert a nyugdíjasok sokszor kettő dologgal küszködnek. Az egyik, hogy nagy időfeleslegük van, és emiatt panaszkodnak, hogy unatkoznak. A másik probléma pedig az, hogy rátelepszenek a családjukra. A játékos lét mindkét problémát áthidalja, mert a játékok egyrészt kihívásokat, feladatokat adnak, másrészt – hogy a nagyszülők a családon belül ne telepedjenek rá a fiatalokra – leköt olyan energiákat, amelyek fölöslegesek. Ezek az energiák – én ezt saját magamon tapasztalom – mobilizálnak különböző belső tartalékokat. Olyanokat, mint a kreativitás, az újdonság iránt való érdeklődés, és a tanulni vágyás. Én 66 éves vagyok, és igyekeznem kell! Nagyon-nagyon sokat kaptam a játékoktól! A játéknak személyiség-formáló ereje is van, és ezáltal szerintem még a társadalomra is hat. A nyugdíjasok hajlamosak belebetegedni, depresszióba esni, és csak az egészségükkel foglalkozni, ezen segíthetnek sokat a játékok!

Hogy ismerkedett meg ezekkel az online játékokkal?

Először az unokáimat láttam játszani ezekkel a játékokkal, és akkor úgy döntöttem, hogy én is ki akarom próbálni! Én is akartam saját kis területet, saját haladást, saját lépéseket saját magamnak, és akkor ezeket szépen lassan, lépésről lépésre meg is tanultam. Először az unokáim játékaival játszottam, Play Station-nel, később egyedül is, PC-s játékokkal. A Knights and Merchants évekkel ezelőtt sikeres játék volt, így azzal kezdtem, de most már 4 vagy 5 éve a Farmeramaval játszom. Én alapvetően a stratégiai játékokat szeretem.

Mi tetszett meg benne, amikor először játszott online játékokkal?

Egy más lét, tehát a “játékos létbe” való belépés. Az egy más világ. Ott lehet sikereket elérni, olyanokat is, amiket esetleg a valóságban nem. A saját életem átalakult. Én a valóságban 66 éves vagyok, de ha akarok, lehetek 10, 20 vagy 30. A játék számomra a korlátlanság, határtalanság és a szabadság, hiszen a játékos létnek nincsenek határai. Nem szab határt semmi, csak az óra, amikor látjuk, hogy éjfél van vagy hajnali kettő. Hatalmas sikerélményeket ad, ez az embernek a mindennapjait meghatározza! Aki belép a játékos létbe, az számíthat rá, hogy jó felé fog változni az élete.

Közösségben játszik, vagy egyedül inkább?

Otthon egyedül játszom, de van egy virtuális közösségem, csapatom. Ennek feltétele, hogy az embernek minél több ismerőse, szomszédja, kapcsolata legyen. A kapcsolatépítések nagyon fontosak, a játékos léten belül is, de ugyanakkor nyilván a játékos léten kívül is.
Mit üzen a hasonló korosztályú, csoportú embereknek, akik még nem játszanak?

Próbálják ki az online játékokat! Biztosan pozitív irányba fog változni az életük! De ne legyenek önmagukkal türelmetlenek, lépésről lépésre kell haladni! Amikor ugyanis az embert elkapja a játék-hév, akkor azonnal mindent akar, ami visszaüthet kudarcként. Egyszerre nem lehet mindent csinálni vagy elérni! Tehát én azt üzenem nekik, hogy lépjenek be a játékos létbe, és lépésről lépésre haladva tartsák be a fokozatokat, és akkor aztán hatalmas perspektíva nyílik ki előttük, amely megtölti örömmel a mindennapjaikat, és sikerélménnyel, energiával tölti el őket! Az, hogy ott ülnek a gép előtt, és játszanak, ösztönözheti arra, hogy tornázzanak. Én például, miközben a játék épp tölt be, vagy éppen dolgozik valamit, addig tornázgatok, jobbra hajolok, balra hajolok. Lényegében azt üzenem nekik, hogy a játék az életük minden területére ki fog hatni, és felpörgeti azt az álló vizet, amiben sok nyugdíjas sajnos benne üldögél.

Mit gondol a fiatalabb játékosokról, és a velük kapcsolatban megfogalmazott negatív sztereotípiákról, mint pl. a függőségről vagy az agresszióról?

A fiatalok lelkesedése legalább olyan határtalan, mint az enyém. Náluk viszont nincs megállás, a játék az életük központjává tud válni, ami elég veszélyes dolog. Viszont a másik oldalon ott van, hogy elég hamar megunnak dolgokat. Én most ötödik éve, hogy játszom a Farmeramaval de már alig 1-2 szomszédom maradt már az eredetiekből és azok is inkább a hasonló idősek, mivel a fiatalok lemorzsolódtak. Nem hiszem, hogy agresszívak lesznek a fiatalok a játékoktól, sőt, nekem az a véleményem, hogy a játék leköti az agresszivitásukat. Aki például három órán keresztül zombikat írt, vagy egy idegen bolygónak az invázióját akadályozza meg, csurog rajta a víz, mire végzett az ellenséggel – az olyan fáradt, hogy nem hiszem, hogy a szomszédját elmegy kirabolni. Igenis úgy gondolom, hogy energiákat köt le, nem pedig fölszabadítja az agresszivitást a való életben.

A való életben megjelenő komoly generációs különbségek a játékokban feloldódnak?

Igen, feloldódnak, és ez egy nagyon fontos dolog! Azokkal a fiatalokkal, akikkel én kapcsolatba kerülök a játék során, nagyon jól kijövünk. Manapság az értékrend megváltozott, az öregek és a nyugdíjasok ébredjenek fel! A legnagyobb érték már nem a tapasztalat, hanem az információ. Ebben is segít a játékos lét, mert állandóan új és új dolgoknak kell utána nézni. A nyugdíjasok ne akarják minden áron a saját tapasztalataikat a fiatalokra ráerőltetni, hanem próbálják meg azokat értékeket magukévá tenni, amelyek a mostani kornak az értékei! A játékos léten keresztül hozzá lehet jutni nagyon sok újdonsághoz és értékhez.

Ön szerint érdemes lenne alkalmazni a játékokat a mindennapokban, például oktatásban?

Mindenképp érdemes, mert a játék készségfejlesztő, és a kreativitáson kívül a koncentrációt is fejleszti, valamint játékosan tanítja meg a gyereket a kitartásra, következetességre, hogy ne hagyja abba azt, amit csinál.

Köszönöm szépen az interjút, még egyszer nagyon gratulálok, és kívánok játékokban és örömökben gazdag élményeket!

Én köszönöm, és el sem tudom mondani, hogy mennyire boldog vagyok!