Minden háztartásban elérhető lesz 2018-2020-ig a másodpercenkénti harminc megabites sávszélességű internet – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára Győrben, a távközlés világnapja alkalmából rendezett konferencián a Széchenyi István Egyetemen.
Kara Ákos emlékeztetett, hogy a 2014 februárjában a kormány által elfogadott nemzeti infokommunikációs stratégiában már szerepelt, hogy minden háztartás számára elérhető legyen a szélessávú internet, amelyet a szolgáltatókkal együttműködve tudnak megvalósítani. A politikus hozzátette: a fejlesztéshez a források már részben már rendelkezésre állnak, részben még keresik a megoldásokat. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a távközlési ágazat egyértelműen pozitív szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben, a vállalkozások versenyképességének javításában és az esélyegyenlőség megteremtésében. Az ágazat 13-14 százalékát adja a bruttó hazai terméknek (GDP), a központi költségvetéshez mintegy 270 milliárd forinttal járul hozzá és csaknem 150 ezer embert foglalkoztat.
A politikus szerint az ágazat szakemberei felkészültek, ezt mutatja az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), valamint a nemzeti mobil fizetési rendszer bevezetése. Ez utóbbi európai mércével is egyedülálló – tette hozzá. Kara Ákos a közműadó felülvizsgálatáról elmondta: jónak látná, ha a teljesen új hálózatok építésekor, valamint a meglévő hálózatok jelentős korszerűsítésekor a legalább másodpercenkénti száz megabites sávszélességűre korszerűsített szakaszokon nem csupán csökkentenék, hanem a használatba vételt követő öt éven belül teljesen megszüntetnék a közműadó fizetési kötelezettséget.
Arra bíztatja az embereket, hogy a hamarosan induló nemzeti internet-konzultációban vegyenek részt. Az államtitkár emlékeztetett, hogy idén Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világtalálkozóját október 12. és 15. között, amelytől a gazdaság élénkülését és az ország versenyképességének növekedését várják a szakemberek.
Karas Monika, a Nemzeti Média-és Hírközlési hatóság (NMHH) elnöke úgy fogalmazott, hogy a távközlés alapjaiban változtatta meg a világot és büszkék lehetünk magyar elődeinkre is e területen. Példaként említette Puskás Tivadart, a telefonhírmondó feltalálóját és Mihály Dénest, a hangos film feltalálóját. Az NMHH elnöke elmondta, hogy ezek a “futurisztikus csodák” nem tűntek el, ma már az életünk részeivé váltak. A jövő generációjának pedig a ma született technikák lesznek életük részei. Ebben fontos szerepük van a hírközlési terület szakértőinek, akik nap mint nap járulnak hozzá az új technológiák felfedezéséhez, megalkotásához – mondta.
Az NMHH-nak fontos ez a munka, ezért is alapította meg tavaly a dr. Magyari Endre-díjat – tette hozzá. Az elismerést évente két olyan szakember kapja meg, akik a hírközlés területén, a hírközlési piac fejlődéséért kimagaslóan tevékenykedtek több évtizeden át – folytatta az NMHH elnök. A díjat Karas Monika adta át Bartolits Istvánnak, a Budapesti Műszaki Egyetem docensének, aki villamosmérnök, 2010 óta az NMHH technológia-elemző főosztályának vezetője, valamint Fiala Károlynak, a spektrumszabályozás szakértőjének, aki munkájával a hazai spektrumszabályozás elterjedéséhez járult hozzá.
A távközlési világnapot 1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői, köztük Magyarország aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. A Széchenyi István Egyetemen hatodik alkalommal rendezett konferenciát a világnap alkalmából.
Forrás: SG.hu