Kísérleti jelleggel elindult a Digitális Iránytű projekt, melynek célja, hogy fiataloknak és felnőtteknek egyaránt iránymutatást adjon az internet világában. Hogy a világháló ne a pokol kapuja legyen, de a tudás és lehetőségek tárháza.
Még nincs egyéves a gyerek, már azon megy a vita a feleségemmel, hogy mikor kapjon először kütyüt a kezébe a gyerek – hangzik el kollégákkal beszélgetve a Biztonságos Internet Napja konferencia végén. A Digitális Tudás Akadémia (DTA) és a Microsoft közös szervezésében tartott fórumon szakértők vitatták meg, hogyan lehet szavatolni, hogy a világháló ne egy csapdákkal, és veszélyekkel teli hely legyen a gyerekeknek, hanem továbbra is a tudás és a lehetőségek forrása maradjon.
Házirend kell az internetre is
Maguk az érintettek, azaz budapesti kisikolások is részt vettek a rendezvényen, akik szingapúri társaikkal közösen vitatták meg Skype-on, a kéretlen, nem nekik való tartalmakat miként lehet elkerülni.Az apró városállam ugyanis állami szinten támogatja a biztonságos internet iskolai oktatását, ezt a gyakorlatot pedig szeretnék Magyarországon is átvenni. Ilyen kísérlet a kedden startoló Digitális Iránytű program is – jelentette be a Szingapúrból bejelentkező Tóth Zoltán, a DTA elnöke és Stefán János, külgazdasági attasé.
A gyerekek pontjai:
- személyreszabott tartalmak: csak azt lássák, ami őket érdekli, érinti
- a felnőtt tartalmak elkerülése
- ne csak az iskolában legyen házirend, de az interneten is
- nyílt párbeszéd: a témáról felnőttekkel, tanárokkal lehessen beszélgetni
- biztonságos számítástechnikai eszközök, biztonságos szoftverek
A kisgyerekes szülők fenti példája jól illusztrálja, hogy maguknak a családosoknak sincs még bevált receptje arra, mit hogyan kell. Nem csak arra nincs válasz, mikor adjak először okostelefont, vagy tabletet a gyerek kezébe, de arra se, hogyan védjem meg a gyerekem az interneten.
Nincs kit megkérdezni
De miért is? Azt, hogy mit csináljak, ha lázas, mikor kezdjem el, és hogyan tanítsam meg biciklizni – ezek mind olyan példák, amit a nagyszülőktől is meg tudunk kérdezni. Gondoljunk bele, milyen volt az első gyerek születése, hány millió kérdés vetült fel még azelőtt, mielőtt világra jött, s hány újabb millió, mikor már kézbe vettük. Ezekre a kérdésekre az idősebb generáció tudott válassszal szolgálni. Viszont most jött el az az első generáció, amelynek gyerekei kütyüznek, neteznek, az ezzel kapcsolatos kérdésekre bizony a nagypapa nem tud felelni.
“Mi van, ha egy ismeretlen bejelöl Facebookon, és meg akarom tudni kicsoda?” – hangzik el a kérdés az egyik hatodikos kislány szájából. S ez még a jobbik eset, ha kérdez, s nem kezd el kísérletezni, vagy jelöli vissza azonnal az illetőt. (Attól már végképp tekintsünk el, hogy 13 éves kor alatt elvileg nem is lehetne Facebook-fiókja, hisz szinte mindenki a közösségi oldalon lóg, a tinédzserek életében pedig ez még jelentősebbnek tartott dolog.)
A 20 budapesti diák közül 8-10-et jelölt már be idegen, nagy részük viszont pozitívan reagált, s inkább letiltotta, mint felvette azon jeligével: “de jó, lesz még egy ismerősöm”.
“Akadt azonban egy olyan nyolcadikos fiú is, akinek több mint 4 ezer ismerőse van Facebookon. Őt még senki nem tudta túlszárnyalni” – meséli Szabó Gábor, a DTA szakértője. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy a gyerekek is bizonytalanok, nem tudják, az ilyen típusú kérdésekkel kihez is kéne fordulni. Hiszen ez nem töri, vagy biosz, amivel az adott tanárhoz odamennek, és ő tudja a választ, hanem egy merőben új terület.
Ahogy a szülők, és a pedagógusok is félnek, ha felvetül az internet használatával kapcsolatos téma. “Szabjam meg, mikor és hogyan, vagy tiltsam, esetleg csak együtt, közösen lehessen használni?” – záporoznak a kérdések. “Biztos, hogy én jól tudom, jól mondom?”
Kell az útmutatás
2003-ban éppen ennek feloldására indult el a Kulcs a net világához projekt, melynek keretében példákon keresztülmutatják be, miért fontos az adatok biztonsága, a magánszféra (privacy), azaz hogy ne adjunk ki személyes információt magunkról. Emellett netes fogalmakat tisztáznak, és felhívják a figyelmet a kiberzaklatás jelentőségére.
Tíz évvel később aztán kiadott egy 124 oldalas tanulmányt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hivatal (NAIH). A kiadvány célja:
- a gyermekek internethasználatához kötődő veszélyekre való figyelemfelhívás,
- a jövő kihívásainak azonosítása,
- a tudatos internethasználat és joggyakorlás elősegítése az elméleti és gyakorlati kutatások eredményeinek felhasználásával.
Pár példa a dokumentumból:
“A gyakorlatban köztudott, hogy a gyermekek a regisztráció során csak akkor adnak meg valós adatokat, ha ez nem akadályozza őket a további használatban. A pornográf oldalakra való bejutás sem okoz különösebb nehézséget egy gyermeknek, hiszen a legtöbb esetben az oldal felajánl két lehetőséget: elmúltam 18 éves; még nem múltam el 18 éves.”
Tavaly decemberben kormányhatározat született a biztonságos internethasználatról, idén nyárra pedig a kormány tervei szerintelkészül a Digitális Oktatási Stratégia.
A vészfék hiánya
Miért fontos, hogy a biztonság, és az adatvédelem a stratégia részévé váljon? Mert éppen az internet az, ami miatt a hagyományos értékrend nem működik – magyarázta Dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. Azazamit szemtől szembe nem merünk, azt a világhálón, anonimitás mögé burkolózva megtesszük.
A visszacsatolás hiánya miatt pedig hatalmas lesz a távolság elkövető, szemlélő és áldozat között. Azaz nem látjuk, ha az illető már a földön van, és szenved: nincsenek ott a többiek, akik közbelépnek, vagy nem veszi észre a támadó, hogy már bőven elérte célját. A határok kitolódnak, a korlátok feloldódnak” – tette hozzá Reményiné Csekeő Borbála, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa.
A programozás fontos!
Azt viszont érdemes leszögezni, hogy az internet nem a pokol kapuja, nem lett több bűnöző, csak nagyobb teret kaptak – szögezte le Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója.
Szerinte éppen ezért fontos, hogy a stratégia részeként a programozást ne csak az amúgy csökkentett számú informatikai órák keretében oktassák, hanem elkülönítve a Nemzeti Alaptanterv részévé tegyék.
Hogy a fiatalok értsék az alapokat, a fogalmakat, tudják használni a PC-t, a mobilt, a programokat, vagy akár csak a böngészőt: a sütik jelentősége, a gyorsítótár ürítése ne legyen számukra kínai.
Forrás: Origo
Fotó: Origo
