Egy friss kutatás azt vizsgálja, mire használják az internetet az emberek Magyarországon és a környékbeli országokban. A magyar internetezők az online ismerkedés legnagyobb rajongói, a lengyelek mondják meg a leginkább a véleményüket online, a románok különösen nyitottak az új technológiákra, és szintén a romániai internetezők közül használnak a legtöbben okostelefont.

A szlovák internetezők fordulnak a leggyakrabban az online főzős videókhoz, a csehek pedig egyszerűen el sem tudják képzelni az életüket internet nélkül. A Google megbízásából készült friss, figyelemre méltó kutatás azt járja körbe, mire használják az emberek az internetet Magyarországon és környékbeli országokban: Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban.

Majdnem minden harmadik magyar, aki rendszeresen használja az internetet, már el sem tudja képzelni az életét nélküle. Ha egy lakatlan szigetre kerülnének, a második legfontosabb dolog, amit magukkal vinnének, egy internetezésre alkalmas eszköz lenne. Az internetet csak egy jó barát tudná megelőzni, a kés és gyufa állításuk szerint pedig csak a harmadik dolog, amire szükségük lenne.

Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal összehasonlítva a magyarországi internetezők több tekintetben is a dobogó tetejére állhatnak (a kutatásban minden országban a 15 évnél idősebb internetezőket vizsgálták):

● A magyar internetezők az online társkeresés legnagyobb rajongói: 30 százalékuk azt mondta, az internet jó hely arra, hogy romantikus kapcsolatot létesítsenek valakivel, ez kb. 10 százalékkal több, mint a többi vizsgált országban. Bár a magyarok élenjárnak a netes ismerkedésben, a romániai internetezők, úgy tűnik, sikeresebbek: 13 százalékuk azt mondta, hogy még ma is együtt van partnerével, akivel a neten ismerkedett meg. Ez a magyarországi internetezők körében csak 11 százalék. A magyarok online társkeresés iránti vonzalmáról sokat elmond, hogy a Google keresési trendek adatai szerint az elmúlt 12 hónapban az országból többször kerestek a “társkereső” szóra, mint az “utazás”-ra.
● Az internetet szinte mindennap használók aránya Magyarországon a legmagasabb, 62 százalék.
● Magyarországon több fiatal használja az internetet rendszeresen, mint Csehországban, Szlovákiában, Romániában vagy Lengyelországban. Ez a 15-24 éves korosztály 27 százalékával egyenlő. Nem csak a fiatalok, az idősebb generáció is szívesen használja a technológiát Magyarországon: minden ötödik 50 év feletti rendszeres internethasználó (a 15 évnél idősebb internetezők 21 százaléka). Ez az arányszám a bronzéremre volt elegendő a vizsgált országok körében.
● Magyarországon él a legtöbb “trendsetter” a vizsgált országok közül – ők azok, akik elsőként kezdenek el használni egy új technológiát. Ezzel együtt azonban azok számaránya, akik tőlük példát vennének, és folytatnák az innovációk elterjesztését, Magyarországon a legalacsonyabb. Még így is ez a két csoport a 15 éven felüli internetezők egyharmadát teszi ki (32 százalék).
● A magyarok a leginkább “közösségiek” – a vizsgált országok közül a 15 éven felüli internetezők legnagyobb arányban Magyarországon nyilatkoztak úgy, hogy közösségi oldalak látogatására használják az internetet.

Nem élhetünk internet nélkül

Minden harmadik magyar internetező (37 százalék) van úgy vele, hogy nem tudja megmondani, mikor online éppen, hiszen folyamatosan kapcsolódik az internethez. Az internetpenetráció a maga 62 százalékos arányával Magyarországon a legmagasabb a vizsgált országok közül: közel kétszer annyi, mint Romániában, ahol az internetpenetráció mindössze 32 százalék. Eközben az is igaz, hogy az okostelefonok a romániai internetezők körében a legnépszerűbbek (67 százalékuk használja mobilját, okostelefonját internetezésre szemben a magyar internetezők 63 százalékával).

Bár Csehországban is lényegesen alacsonyabb az internetet rendszeresen használók aránya, mint Magyarországon (54 százalék), mégis a cseh internetezők közül mondták azt a legnagyobb arányban, hogy el sem tudják képzelni az életüket internet nélkül. Szinte minden második megkérdezett (47 százalék) esküdött erre. Magyarországon ez az arány 32 százalék.

Love is in the air

A vizsgált országokkal összehasonlítva egyértelműen a magyar internetezők keresik a legszívesebben az interneten a szerelmet, 30 százalékuk gondolja úgy, hogy jó ötlet a neten ismerkedni. A legsikeresebb online társkeresők azonban nem a magyarok: a vizsgált országok közül a romániai internetezők közül vannak még ma is a legtöbben együtt partnerükkel, akivel a neten ismerkedtek meg.

A magyar nők jó eséllyel indulnak a netes társkeresésben: míg a férfiak 34 százaléka szerint jó ötlet a neten ismerkedni, addig a nők esetében ez az arány csak 26 százalék. Azzal együtt, hogy a romániai internetezők sikeresebbek az online társkeresésben (13 százalékuk azóta is együtt van partnerével, míg a magyaroknál ez 11 százalék), a magyar internetezők is bizakodóak lehetnek: szinte minden negyedik (23 százalék) megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy azzal, akivel online találkozott, hosszabb-rövidebb időt együtt, kapcsolatban töltött.

Közösségi internet

Bár a magyar internetezők a leginkább “közösségiek” az öt országot összehasonlítva – tehát itt a legnagyobb azok aránya, akik az internetet arra használják, hogy közösségi oldalakat látogassanak (79 százalék, míg a legalacsonyabb Csehországban 63 százalék) -, a legaktívabban mégis a romániai internetezők hoznak létre és osztanak meg saját tartalmakat a neten, őket a sorban a lengyelek követik. A magyaroké a bronzérem.

A magyarországi internetezők a közösségi oldalakat leginkább arra használják, hogy barátaikkal, ismerőseikkel beszélgessenek, tájékozódjanak barátaik posztjaiból, fényképeket osszanak meg és mások posztjaira reagáljanak. Kevesebb, mint az internetezők fele (46 százaléka) használja csak arra ezeket az oldalakat, hogy legalább néha a magánéletükről is megosszanak valamit.

Az online megjelenő hírekre, cikkekre leginkább a lengyel internetezők reagálnak szívesen, minden harmadik (33 százalékuk) kommentál megjelenő híreket, cikkeket. A magyar netezők körében ez az arányszám 26 százalék, amivel ezüstérmesek a lengyelek mögött. A legkevésbé a csehek aktívak ilyen téren, a cseh netezőknek csak 12 százaléka kommentál híreket, cikkeket.

A YouTube a szórakozás és tájékozódás, és a szórakoztatás és tájékoztatás népszerű platformja mind az öt országban. A szlovák internetezők használják a leginkább a főzős videókat, minden második közülük nyilatkozott úgy, hogy legalább időnként a YouTube-hoz fordulnak, ha el szeretnének készíteni egy ételt. A magyar internetezők az oktató jellegű videók iránti rajongásukkal tűnnek ki a környékbeli országok közül, kétharmaduk (66 százalékuk) mondta azt, hogy már tanultk valamit YouTube-videók segítségével.

Lépést tartanak a fejlődéssel

Azt, hogy a magyar internetezők szeretik a technológiát, ékesen tanúsítja, hogy itt a legnagyobb a trendsetterek aránya a vizsgált országok közül. Ők azok, akik először kezdenek el használni egy-egy új technológiát. Emellett a magyar netezők közel fele (47 százalék) vélekedik úgy, hogy az innovatív kommunikációs megoldások hasznosak, vagy hasznosak lehetnek számukra és szívesen kipróbálnák őket. Ez az arány az ezüstéremre volt elég, az innovatív megoldásokhoz még jobban vonzódó romániai netezők után. Ott ugyanez az arány 60 százalék.

Bár a vizsgált országok változatos képet mutatnak az internethasználatról, az internet nyilvánvalóan egyre inkább közmű: eszközök és szolgáltatások gyűjtőhelye, amivel az emberek könnyebbé teszik az életüket. Hétköznapi helyzeteket oldanak meg, szórakoznak, jó üzleteket kötnek, szerelemre találnak, és egy újabb teret létesítenek közösségi életükhöz.

A kutatást a Google megbízására az IIBR készítette 2014 márciusában CAWI (online kérdőíves) módszerrel, Internet a mindennapi életben címmel. A kutatásban 5 országot vizsgáltak (Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Lengyelországot), minden országban 1000 fős, a 15 évnél idősebb internetezőkre nézve reprezentatív mintán.

Forrás: hirado.hu