A Nemzetközi Távközlési Egyesület 2002-ben kezdeményezte, hogy május 18. legyen az Internet Világnapja. Az Egyesület célja az volt, hogy a világháló minden lefedetlen területre, a fejlődő országokba is eljusson.
Talán vannak, akik nem tudják, hogy az Internet története 1957-re nyúlik vissza, amikor a szovjetek sikeresen Föld körüli pályára állították az első műholdat, a Szputnyik1-et. Az Egyesült Államok harcászati szándékot sejtett a dolog mögött. (Jogosan, hiszen a szovjet rakétakísérletek hátterében tényleg az a gondolat munkálkodott, hogy hogyan tudnának eljuttatni egy hidrogénbombát az óceánon túlra…).
Az amerikaiak az első sokk után létrehozták az Amerikai Védelmi Minisztérium egy új részlegét, amely az ARPA nevet kapta. Olyan szervezet volt ez, amelynek képesnek kellett lennie arra, hogy új, modern technológiákat kutasson ki és valósítson meg. Az amerikaiak olyan számítógépes rendszer kiépítését tűzték ki célul, amely túlél egy atomtámadást is. Az ARPA két szempont mentén dolgozott: olyan hálózatot akartak létrehozni, amelynek nincs központja, hanem minden csomópont több másik csomóponttal van kapcsolatban. Ugyanakkor az üzeneteket csomagokra bontották, amik egymástól függetlenül haladhattak, akár más és más útvonalon. Így garantálhatták, hogy mivel több út is van, egy-egy csomópont kiesése még nem semmisíti meg az információ útját.
1969 végén négy egyetem csatlakozott az ARPÁ-hoz, s létrejött egy kísérleti hálózat, amely már 4 gépből állt, ez volt az ARPANET. Erről 1983-ban levált a katonai rész, a MILNET. Majd az 1980-as évek végére az ARPANET átadta helyét az INTERNET-nek.
Magyarország 1991-ben csatlakozott az Internethez (az NSFNET-en keresztül).
Érdekes
Az e-mail az egyik legismertebb és legelterjedtebb internetes „csoda”. Egy Ray Tomlison nevű mérnök nevéhez fűződik, aki 1971-ben néhány óra alatt dolgozta ki a világ első elektronikus levelezőprogramját, az e-mailt. „Jópofa ötletnek” tartotta, s mára az egész világ használja az e-mail címekben szereplő @-ot. Ezzel választotta szét az e-mail címben a két szakaszt egymástól: a címzett nevét a számítógép nevétől. Tomlison írta az első e-mail üzenetet a világon – a szobájában lévő egyik számítógépéről a másikra.
Az e-mailek azonban önmagukban szárazak és unalmasak – ezt gondolta Kevin MacKenzie, aki 1979-ben egy hírcsoport-e-mailben javasolta, hogy a levelezésben használjanak érzelmeket kifejező jeleket. Leggyakoribb a 🙂 és 🙁 lett. A mosolygó és lekonyuló száj használata nagyon gyorsan terjedt.
www. – napjában rengetegszer írjuk be ezt a három „dupla vét” egymás után, amikor az interneten keresgélünk. Ez valójában azt jelenti: WorldWideWeb (= a világot lefedő háló). 1992-ben vezették be, s ez a szolgáltatás lehetőséget biztosított információk közlésére, keresésére, szórakoztatásra, üzleti tevékenységre… stb.
Ugyanebben az évben Jean Armour Polly írta le először a kifejezést: „szörfözni az Interneten”.
Az 1990-es években az Internet globalizálódott. Az országos és nemzetközi vonalak sávszélessége növekedett, olyan szolgáltatások jelentek meg, amelyek átívelték a földrajzi határokat, az Internet populárissá vált, megjelentek az ingyenes e-mail szolgáltatások, s egyre több otthonban vált általánossá az Internet elérési lehetőség.
2001-ben bejelentették, hogy a jövőben mindenki a nemzeti nyelvnek megfelelő módon írhatja le a domain nevét. A következő évben Magyarországon is elismerték az internetes levéltitkot és bűncselekménnyé nyilvánították a hackelést. 2003-ban indultak el a népszerűség útján a blogok, vagyis a nyilvános internetes naplók. Érdekes adalék még ebből az évből, hogy a szakértők megállapították, hogy a levélforgalomban a spam felülmúlta a legális küldeményeket. A hálót férgek, vírusok és egyéb elektronikus kártevők árasztották el, amelyek nagy kihívást jelentenek a felhasználók számára.
Folytathatnánk még a sort az internet történetéből vett további érdekes adalékok felsorolásával – soká érnénk a végére.
Ehelyett inkább álljunk meg néhány percre, távolodjunk el a világtól és gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent számunkra a világháló. Mit jelent a munkánkban? S mit jelent nekünk magánemberként? Mennyi időt vesz el az életünkben más dolgoktól – s mennyi időt nyerünk általa, ha jól használjuk? Mennyiben változtatta meg az életünket? S ami talán a legfontosabb: mi hogyan tudunk változtatni a segítségével azokon a dolgokon, amiken változtatni kell – mert érdemes?
Ne csak használjuk! Értsük is!
Forrás: Élelmezés
