image

Telefonra küldött üzenetek, gyalázkodó sértegetések, személyes információk, képi tartalmak nyilvánossá tétele. A cyberbullying, azaz a webes zaklatás nemcsak megjelent Magyarországon, hanem sokkal súlyosabb probléma, mint azt gondolnánk: egy felmérés szerint a 11–17 évesek 59 százaléka élt már át hasonlót. Mit tehet a szülő, hogy megóvja gyermekét? Nem sokat.

 „Te vagy legostobább, buta k…, akit ismerek.”
„Egy hányadék vagy. Kösd fel magad!”
„Látom, hogy elolvastad te szerencsétlen. Ha bőgni mersz, szünetben addig alázlak, amíg sírva nem szaladsz haza.”
„Én a helyedben felvágnám az ereim! 😉

 Mi a cyberbullying?

A cyberbullyingnek (internetes zaklatás) nagyon sokféle megjelenési formája van: a bántalmazók a közösségi oldalakon lejárató kommenteket írnak az áldozatról, kínos fényképet vagy videót töltenek fel és osztanak meg róluk. Küldhetnek sértő vagy fenyegető üzeneteket, létrehozhatnak profilt az áldozat nevében, hogy így járassák le mások előtt, vagy a nevében küldenek az ismerőseinek üzenetet, amivel veszekedést szítanak. Visszaélhetnek a másiktól megszerzett személyes adatokkal (pl. fényképek, személyes információk), amiket nyilvánossá tehetnek. A bántalmazó célja ezzel a megszégyenítés, megalázás, lejáratás, hogy a másikat nevetségessé tegye.

Erika mutatja a 14 éves lánya telefonjára küldött üzeneteket. Bogi idén szeptemberben, az általános utolsó évében váltott iskolát. A csendes, halk szavú lány sosem számított különösképpen népszerűnek az osztálytársai körében, viszont egy új gyerek érkezése után egyenesen közutálat tárgyává vált az iskolában. „Először csak a suliban szólogattak be folyamatosan. Aztán elkeztek a Facebookon meg Viberen is irogatni, és versenyt csináltak abból, ki tudja a legcsúnyábbat mondani” – mesélte Bogi. A család sokáig nem tulajdonított nagy jelentőséget az ügynek. Úgy voltak vele, hogy “gyerekek, majd lerendezik egymás között”. A lány viszont egyre lehangoltabb lett. Hosszú időbe telt, mire bevallotta, nem csak az iskolában csúfolják, hanem folyamatosan kap bántó üzeneteket az interneten is.

Erika és férje kétségbe estek, nem értették, hogyan írhat valaki olyat a lányának, hogy kösse fel magát vagy vágja fel az ereit. Szerették volna bevonni Bogi osztályfőnökét is a probléma megoldásába, mert kiderült, hogy lányuk esete nem egyedülálló. Viszont sem ő, sem pedig az iskola vezetése nem volt hajlandó érdemben foglalkozni a konfliktussal, ezért sürgősen kerestek egy másik iskolát.

A gyerekek többsége akkor is facebookozik, ha a szülő nem engedi

Csekeő Borbála, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője szerint Bogi esete messze nem egyedi. Aggasztó, hogy a gyerekek többsége még csak el sem mondja, ha bántják őt, és a szülők általában azzal sincsenek tisztában, hogy gyeremkük regisztrált a Facebookra.

„Teljesen mindegy, hogy a szülők engedik vagy sem a facebookozást, akkor is használja, ha tiltják. Viszont ha baj van, akkor már nagyon nehéz elmondani, hogy a tiltás ellenére internetezett és regisztrált a Facebookra, amihez kicsit idősebbnek is hazudta magát. Nem kell ahhoz rossz családnak lenni, hogy ezt ne legyen olyan könnyű megbeszélni a vacsoraasztalnál” – érvel Csekeő, aki szerint az sem feltétlenül világos egy tinilánynak, hogy miért problémás feltölteni valahova egy nyaraláson készült bikinis fotót magáról. “Nem az élettől elrugaszkodott feltételezés, hogy egy 13–15 éves lány simán nézhet ki néhány évvel idősebb, kész nőnek, és innen már csak egy hajszál, hogy olyan ember kezébe kerüljön a fotó, aki visszaél vele.”

A pszichológus szerint a tinik szexuális fejlődésébe komoly éket üthet, ha egy vadidegen férfi úgy fordul hozzájuk, mintha azok a hajdobáló fiatal nők lennének, akiknek a fotókon látszanak. Egy ilyen közeledés még egy tapasztalt, felnőtt nőt is próbára tehet, nemhogy egy gyereket.

„Remélem, hogy meghalt”

Világszerte több olyan példát ismerünk, amikor tinik az őket ért webes zaklatással nem tudtak megbirkózni, és öngyilkosságba menekültek. Az egyik legismertebb eset a kanadai Amanda Toddé, aki az interneten megismerkedett egy fiúval, a csetelésbe belemelegedve meztelen képet küldött magáról, amit a fiú elkezdett terjeszteni. Amikor Amanda osztálytársaihoz is eljutottak a képek, addig piszkálták a lányt, míg öngyilkosságot kísérelt meg. Amikor ez nem sikerült neki, az iskolatársai ebből is viccet csináltak. Végül feltöltött a Youtube-ra egy videót, melyben elmondta, nincs senki, aki segítene neki, ezért nem tud jobb megoldást elképzelni, mint végezni magával.  Amanda 15 éves volt, amikor sokadszori öngyilkossági kísérlete elérte célját.

 

Egy budapesti elit iskolában szerencsére nem lett ilyen súlyos következménye annak a 2015-ben nyilvánosságra került zaklatási ügynek, amely azzal kezdődött, hogy egy hatodikos lány ellen egy másik bakfis Viber-gyűlöletcsoportot alapított. A zaklatók később videóra vették a az áldozat megverését, és az erről készült videót egymás között terjesztették. A szülők akcióba léptek, és legalább annyit elérték, hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet.

Itthon is nagy a baj

Csekeő szerint sokan azt gondolják, hogy Magyarországon még nem reális probléma a tinik közötti webes zaklatás. Ez ma már teljesen téves elképzelés, mert hétről hétre egyre több kétségbeesett gyerek jelentkezik be náluk. A jelenség azért van annyira új, hogy a cyberbullyinget megtapasztaló első hazai generáció még fel sem nőtt. Ugyanakkor nekik már a net a természetes közegük: nem csak online utálják egymást, itt is ismerkednek, lesznek szerelmesek, szerveznek programokat, ez az elsődleges kommunikációs platformjuk. Egyszóval mindent az interneten csinálnak.

Az egyik nagy budapesti bevásárlóközpont tetőkertjében kora este üldögélő és telefonjukat nyomkodó 10-15 fős kiskamasz társaság kérdésünkre elmondta, hogy az internetes oldalok közül leggyakrabban a Facebookot használják. Amikor a cyberbullyingról kezdtük őket faggatni, a többség elhúzódott. Akik maradtak, azok viszont 10-15 perc után egymást túllicitálva meséltek arról, miképp alázták már meg őket a neten. Van, aki azt mesélte, cseten szokták oltogatni, de akadt, akinek az a mindennapos élménye, hogy videóra veszik, amint a szünetben csúfolják, majd egymás között küldözgetik a róla készült “vicces” képekkel együtt. Arra, hogy szerintük ez rendjén való-e, és hogy miért nem mondják el a szülőknek, azt felelték, hogy akkor valószínűleg le lennének tiltva az internetről.

Magyarországon a 11–17 éves tanulók 59 százaléka élt már át online bántalmazást, mondta Csekeő egy nemzetközi felmérésre hivatkozva. Ez általában azt jelenti, hogy sértő üzenetekkel árasztották el, gúnyolják, megalázzák. Egy Hollandiában készült elemzés szerint a cyberbullying sokkal inkább ébreszt öngyilkos gondolatokat, mint a való életben történő zaklatás. Csekeő szerint a legdurvább netes zaklatók az offline világban sokszor egyáltalán nem viselkednek agresszorként, viszont a bántalmazottakat szinte kivétel nélkül egyébként is csúfolják, megalázzák az iskolában. A probléma, hogy a netes zakatás elől nem lehet elmenekülni, nincs vége az utolsó óra utáni kicsöngetéskor.

A szülőknek nincs választása

Csekeő szerint egy szülő akkor segíthet legtöbbet, ha tiltás helyett inkább partnerré válik az internetezésben. Egy 5.-6. osztályos gyereknek már a házi feladat megoldásához is szüksége lehet az internetre, Facebook-csoportokban szerveződnek az iskolai programok is. A szakember szerint lehet „üzletelni” a gyerekkel, például, hogy 13 éves kora előtt ne csináljon saját profilt, hiszen akkor hazudnia kellene a koráról. Ha valakivel beszélgetni szeretne, ha megosztana valamit, használja inkább a szülő profilját – így könnyebb ellenőrizni is, mi történik.

„Sokszor még az is segíthet, ha a szülő digitális analfabétának érzi magát. Hitelesebben tudja mondani, hogy gyere, mutasd meg nekem, hogyan működik. Nézzük meg együtt! Jé, ha ide kattintok, akkor ezt az egész világ látja? Figyelj, nem veszélyes ez egy kicsit?” – mondta Csekeő Borbála, aki szerint ha egy szülő azt is tudja, hogy a Facebook nem rossz kezdet az internetezésre, mert elég jó a moderációja, és elég széles körűek a biztonsági beállítások, akkor együtt dönthetik el a gyerekkel, hogy mire akarják használni a közösségi oldalt. Például ha arról posztolnak, hogy elveszett a gyerek kiskutyája, akkor jó, ha minél többen látják. De az, hogy valaki leette magát egy családi nyaraláson, inkább csak otthon, családi körben vicces, és nem jó ötlet az egész világ számára közszemlére tenni.

 

Forrás: HVG
Fotó: AFP / Jerzy Modrak