A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon több nőnek van diplomája, mint férfinak, jellemzően azonban humán területen, bölcsész vagy jogi karon. A műszaki, informatikai, tudományos terület kevésbé kedvelt a hölgyek körében – hogy ezen a társadalmilag rögzült nézőponton miként lehetne változtatni, arról Szoboszlai Beáta, a Nők a Tudományban Egyesület (NTE) ügyvezetője beszélt a Rádió Orient hallgatóinak.

A budapesti felsőoktatásban 2012-ben közel 1000 fő villamosmérnöki vagy informatikai karon végzett hallgató viszonylatában csak 50 lány kapott diplomát. Ez az arány egy 3000-4000 főt is foglalkoztatni képes szakterületen mind a fiúk, mind a lányok számát tekintve igen alacsony. Szekeres Valéria témával foglalkozó tanulmánya a lányok körében a szocializáció során kialakuló szerepkonfliktust nevezte meg az egyik lehetséges oknak, és hangsúlyozta, hogy a sztereotípiák megtörése érdekében fontos az alternatívák ismerete. Amerika ezt észlelve több tíz éve foglalkozik azzal, hogy a STEM (Science,Technology, Engineering and Maths) szakmákba minél több fiatal lányt vonzzon, barátságosabbá téve számukra a természettudományos közeget.

Magyarországon szintén vannak hasonló törekvések: az NTE részvételével, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Innovációs Hivatal támogatásával előkészített, a nők tudományos pályájának támogatását célzó nemzeti akcióterv megállapította, hogy a kutatói életforma nők közötti népszerűsítéséhez kulturális változtatásokra és a társadalomba ültethető jó példákra van szükség. A természettudományos szakmákat már az iskolapadban népszerűsíteni kell: ezért – amerikai példára – idén már harmadszorra rendezték meg a Lányok napját, mely fakultációválasztás előtt álló középiskolás lányoknak szól. Az egyetemistákat megcélzó STEM-találkozások lényege pedig, hogy a felsőoktatásban tanulók első kézből, HR-s és műszaki kollégáktól, ügyvezetőktől, vezérigazgatóktól nyerjenek betekintést a munka világába.

Szoboszlai Beáta szerint tévedés, hogy a munkaadók előítélettel fordulnak a női alkalmazottak felé: ők jelenleg fehér hollónak számítanak a műszaki területen, és jelenlétük, sajátos látásmódjuk kimutatottan növeli a hatékonyságot. Ennek ellenére még jellemző az üvegplafon hatás, vagyis, hogy a nők nehezen jutnak egy szintnél feljebb a ranglétrán – kérdés, hogy a valódi cél az „old boys network-be” bekerülni, vagy inkább egy, a nőket is vezetőként elismerő kulturális változás indikációja volna célravezetőbb.

A TÁMOP hétköznapi tudományok projektjének keretében 2013-ban a Női kiválósági díjat Magyarország kiváló női, 35 éven aluli űrkutatója kapta. Emellett idén is még két területen, az anyagtudomány és a biotechnológia területén kapnak hölgyek kiválósági díjat, így – Szoboszlai szerint – fokozatosan az idős, szemüveges kutató urakról szóló sztereotip képek is átalakulnak.

A közeljövő terveiről szólva az ügyvezető elmondta, az Egyesület Apa-lánya videópályázatot szervez, melyben kislányok mutathatják be 2-3 percben az informatika területén dolgozó apukájuk munkáját. Ősszel pedig a mesterhallgatóknak és PhD hallgatóknak szóló ‘Pitch your sience’- nap várható. Ennek nyertesei részt vehetnek egy kommunikációs tréningen, ahol megtanulják egy percben bemutatni kutatási témájukat.
Forrás: OrientPress Hírügynökség (OPH)
Fotónk illusztráció